Kiállítás nyílt az izraeli–vatikáni diplomáciai kapcsolatfelvétel 20. évfordulóján

A Szentszék és Izrael Állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodást 1993. december 10-én írták alá, majd 1994 elején ratifikálták – mondta el a kiállítás megnyitóján Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius. Hangsúlyozta: „A zsidóság és a katolikus egyház közötti kötelék évezredekre nyúlik vissza, a gyümölcsöző kapcsolatok mindig erősek voltak. Ugyanakkor ez a kapcsolat nagyon összetett, és nem nélkülözte az olyan időszakokat sem, amelyeket a kölcsönös félreértés és elutasítás jellemzett.”

Az apostoli nuncius felidézte, hogy a párbeszéd és barátság időszaka a hatvanas években vette kezdetét; VI. Pál pápa 1964-es szentföldi látogatása után a Nostra Aetate kezdetű 1965-ös zsinati dokumentum fölmentette a zsidó népet a Krisztus keresztre feszítésére vonatkozó kollektív bűnösség vádja alól. „II. János Pálnak döntő szerepe volt az új periódus megszilárdításában, hiszen a pápa elismerte a zsidó nép szülőföldhöz való jogát, majd 1992-ben fölállt a kétoldalú kapcsolatok normalizálását célzó munkabizottság” – emlékeztetett Alberto Bottari de Castello.

Értékelése szerint a megállapodás ratifikálása óta a Szentszék és Izrael közötti párbeszéd és barátság megerősödött; II. János Pál 2000-ben, XVI. Benedek 2006-ban zarándokolt el a Szentföldre, Ferenc pápa idei májusi apostoli útja pedig újabb mérföldkőnek számít. Mint emlékeztetett, Simón Peresz izraeli elnök a „béke és a béketeremtés embereként” üdvözölte Ferenc pápát, aki egyaránt elismerte Izrael és a palesztin nép békéhez való jogát, és kiállt a kétállami megoldás mellett.

„Most, hogy a fegyveres ellentét halálos lángjai Gázában végre lecsillapodtak, és ezzel megnyílt az út a tartós fegyverszünet felé, csak remélhetjük, hogy ez a fegyvernyugvás átadja helyét a végleges békének” – fogalmazott az apostoli nuncius, majd hozzátette: „Néhány kérdés még nyitva maradt: máig folynak például a diplomáciai erőfeszítések annak érdekében, hogy Izrael és a Szentszék között egy gazdasági megegyezés is létrejöjjön. Elmélyültebb tanulmányozásra vár a Közel-Keleten élő keresztény kisebbségek sorsa, a radikális iszlám erősödése és mindenekelőtt az antiszemitizmus elleni együttműködés megerősítése.”

„Az egyház elkötelezetten részt vállal az antiszemitizmus elleni harcban” – hangsúlyozta Alberto Bottari de Castello Ferenc pápát idézve, aki rámutatott: „A soá tragédiája az emberi gonoszság mélységének szimbóluma.”

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a kétoldalú egyezményt történelmi mérföldkőnek nevezte, nem csupán a Szentszék és Izrael, hanem a katolikus egyház és a zsidók kapcsolatában is. Mint emlékeztetett, 1904-ben Herzl Tivadar X. Piusz támogatását kérte a zsidó állam megállapításához, de a pápa kategorikusan elvetette a kezdeményezést, majd a Szentszék megtámadta az ENSZ 1947-es megosztási határozatát. 

A nagykövet szerint a történelmi és teológiai fordulatot a Nostra Aetate elfogadása jelentette. Ez a dokumentum felmentette a zsidókat a Jézus halála miatti kollektív bűn alól, amely vád a vallási antiszemitizmus egyik legjelentősebb forrása volt a történelem folyamán. 

„A következő mérföldkő az alapszerződés volt, amely a diplomáciai kapcsolatok kiépítésén, az antiszemitizmus elleni harcban mutatott elkötelezettségen, a kulturális és tudományos cserekapcsolatokon és a keresztény zarándoklatok ösztönzésén alapszik”– mutatott rá Ilan Mor, majd hozzátette: „Az elmúlt húsz évben Izrael és a Szentszék kapcsolatában voltak megértéssel teli időszakok, de olyanok is, amelyek nehézségekkel jártak, ennek ellenére a párbeszéd végig fennmaradt. Ferenc pápa izraeli látogatása után pedig lehetővé vált a gazdasági és pénzügyi egyezmény befejezése, amely tulajdonjogokkal és adózással kapcsolatos kérdéseket tárgyal.”

A nagykövet elmondása szerint a jelenlegi kapcsolatok Izrael és a Szentszék között kölcsönös tiszteleten és párbeszéden alapszanak, és bár még várnak a két félre kihívások, jelentős előrelépéseket tettek, Ferenc pápa például erős szavakkal ítélte el az antiszemitizmust. „Biztos vagyok abban, hogy Ferenc pápa látogatása, ahogy elődjeié is, hozzájárul majd a katolikus egyház és a zsidó nép közti békülés, elismerés és párbeszéd folyamatához, valamint a Szentszék és Izrael kapcsolatához”– fogalmazott Ilan Mor.

Az Olasz Kultúrintézetben nyílt Pápai látogatások című kiállítás a legutóbbi négy pápa izraeli látogatásait és a három monoteista vallás szent földjét mutatja be, míg a Vízum az életért című, már nyár óta látható tárlat olyan diplomatákról szól, akik zsidók életét mentették meg a holokauszt idején.

Fotó: MTI

Magyar Kurír