Az impozáns püspöki palota háromemeletes késő barokk épület történetének csaknem 250 éve alatt 21 püspök, illetve kormányzó lakta a palotát, amely országos jelentőségű műemlék; korhű berendezésének jelentős része túlélte a történelem viharait. Különlegességei közé tartozik gróf Csáky Emmanuel, a Váci Egyházmegye utolsó arisztokrata származású püspökének gazdag óra- és bútorgyűjteménye.
A püspöki palota és kertje idegenvezetéssel, csoportos formában látogatható; a vendégek bejárják a díszlépcsőházat, dísztermet, tálalóhelyiséget, szalonokat, egykori püspöki irodát és tárgyalót, a könyvtárszobát.
A váci Nagyboldogasszony-székesegyház megépítéséről Eszterházy Károly püspök döntött a püspökség 18. századi újjászervezésekor. Méltó környezetet keresett az ország akkor egyik legnagyobb egyházmegyéjének székesegyháza számára, amelyet korának késő barokk ízlése szerint kívánt megépítteteni. Az egykor két részre – magyarok és németek lakta városrészekre – tagolt Vácon az alapkőletételt 1762. május 24-én tartották. A templom és környezete a római Szent Péter tér mintájára készült volna el.
A templom végleges formáját Migazzi Kristóf püspöknek köszönheti, aki végül a francia származású Isidore Canevale tervei alapján építtette meg. Így lett a váci székesegyház a francia klasszicizmus akkor egyedülálló magyarországi képviselőjévé. Végül 1772. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, egybefonva a két korábbi püspöki székesegyház védőszentjeinek tiszteletét.
Méreteit tekintve a váci székesegyház Magyarország negyedik legnagyobb katolikus temploma. A kívülről monumentális épülettömb belül egyszerű tagolású, méretei miatt mégis impresszív. A megvilágítás és a hajó kialakítása szándéka szerint a néző tekintetét a főoltárképre és a kupolafreskóra irányítja. A felújított Nagyboldogasszony-székesegyház 2024 őszén tárta ki ismét kapuit.
*
A Nemzeti Örökség Intézete felügyeletével megvalósuló program keretében a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján választják ki a nemzeti és a történelmi emlékhelyek, műemlékek és vallásturisztikai és egyéb kulturális jelentőségű helyszíneket. Ezek a helyek a magyar történelem fontos helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei.
Az országban jelenleg húsz nemzeti és ötven történelmi emlékhely található, ezek között Vácon a Hétkápolna és Honvédemlékmű már szerepelt a történelmi emlékhelyek listáján, amelyet a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) felügyel. Melléjük csatlakozott most a váci Nagyboldogasszony-székesegyház és a váci püspöki palota mint ajánlott vallásturisztikai helyszín.
A Váci Egyházmegye a látogatás megszervezéséhez azt kéri, hogy minden esetben jelentkezzenek be a latogatas@vaciegyhazmegye.hu e-mail-címen, hogy mindkét műemlék esetében megfelelően elő tudják készíteni a csoportok fogadását.
Az érkező diákcsoportok ingyenes utazásra jogosultak a MÁV és a Volán járatain. A díjmentes utazás igénybevételének feltétele, hogy a diákcsoport a látogatni kívánt múzeumtól, intézménytől, vallásturisztikai helyszíntől fogadónyilatkozatot kapjon. Ez a nyilatkozat csak tanítási és szombati napra szólhat. A kedvezményes utazás a tanítási szünetekre nem vonatkozik.
A menetjegy visszaútra csak akkor érvényes, ha azt a látogatás helyszínén az erre a célra rendszeresített eredeti bélyegző lenyomattal ellátták. A visszaúthoz szükséges pecsétek mind a PüspökVác Látogatóközpontban, mind a Váci Egyházművészeti Gyűjteményben elérhetők lesznek.
A díjmentes utazás igénybevételének feltételeiről a MÁV-csoport felületein lehet tájékozódni.
Forrás: Váci Egyházmegye
Fotó: Fábián Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria









