A pályázatok célul tűzték ki, hogy Veszprém város 18–19. századi példátlan gazdagságú zenei időszakára emlékezve és ahhoz kapcsolódva, maradandó kulturális értékeket alkotva gazdagítsák a város és a főegyházmegye zeneirodalmát.
A két pályázat olyan zeneművek megszületését segítette elő, amelyek megidézik Gizella Veszprém városa iránti szeretetét, a királyné hitben való elköteleződését, és egyben méltók a Veszprémi Főegyházmegye érseki jelmondatához: „Őseink hite a jövő reménye.”
A Gizella-fanfár kiírására 10, míg a Gizella-misére 7 pályamű érkezett be, amelyeket a zenei szakemberekből álló bírálóbizottság anonim módon értékelt.
A zsűri tagjai Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója; Tardy László Liszt Ferenc-díjas egyházzenész és karnagy; Virágh András Gábor zeneszerző, orgonaművész; Vikman Pál, a VEB 2023 komolyzenei programmenedzsere; valamint Horváthné dr. Csomó Orsolya, a Veszprémi Főegyházmegye Egyházzenei Bizottságának elnöke voltak. A bizottság elnöke Udvardy György veszprémi érsek volt.
Az ünnepélyes eredményhirdetés szeptember 29-én az Árpád-házi Szent Margit-templomban érseki szentmisével kezdődött, majd a Veszprémi Érseki Főiskola dísztermében került sor a díjátadóra. A Gizella-fanfár pályázatán I. helyezést ért el Malek Miklós, II. helyezést Kovács Szilárd Ferenc; megosztott III. helyezést kapott Balogh Máté és Magda Dávid zeneszerző.
A Gizella-mise pályázatának díjazott zeneszerzői: Kovács Szilárd Ferenc I. helyezett, Déri András II. helyezett, Mészáros Zsolt Máté III. helyezett.
Az ünnepélyes eredményhirdetésen a Mendelssohn Kamarazenekar és a Magyar Honvédség Veszprémi Légierő-zenekara működött közre.
Az első három helyezést elért zeneműveket 2023-ban, Veszprém Európa Kulturális Fővárosa évében, Gizella napján ünnepélyes szentmise keretében hallhatja majd először a közönség.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria