Kik a Tamás-keresztények?

A Szentföldtől legmesszebb eljutott apostol, a „hitetlen” Tamás Krisztus után 52-ben érkezett India legdélebbi tartományába, s néhány év alatt olyan életképes közösséget sikerült alapítania, amely dacolva a történelem minden viharával, azóta is létezik, és a nagy távolság ellenére hűséges maradt Róma püspökéhez. A világegyház egyik legelevenebb, legéleterősebb keresztény közösségét alkotják a Tamás-keresztények. Hivatalos nevükön „szír-malabár” egyház, amely a 21 keleti rítusú katolikus egyház egyike. Spirituális központja a Tamás apostol vértanúságának helyszínén, a sírja fölött emelkedő kegytemplom, amelyet zarándokok sokasága látogat.

Természetesen nem volt mindig könnyű helyzetben ez a keresztény közösség sem. A gyarmatosítás koráig a hatalmas távolságok miatt igen kevés kapcsolatuk volt Európával, de kommunikációjuk sohasem szakadt meg Rómával. Amikor a XVI. században megérkeztek az első európai misszionáriusok Indiába, elsősorban Portugáliából, szerették volna „latinizálni” a szír-malabárokat, valamiféle vadhajtásnak gondolva rítusukat, keresztény szokásvilágukat. A portugál királyok latin rítusú püspököket neveztek ki az egyházuk élére.

Sokáig tartott ez a bizony magalázó helyzet, míg Róma felismerte, hogy ősi rítusuk milyen fontos értékeket őriz, és a portugál egyházi törekvésekkel szemben a Szentszék bátorítani kezdete a szír-malabárokat a hagyományaikhoz való ragaszkodásra. A II. Vatikáni Zsinattal nyert végérvényesen elismerést a keleti egyházak ma ismert autonómiája, és attól kezdve indult ismét igazán virágzásnak a „Tamás-keresztények” egyháza.

Ezt az egyházat mintha elkerülte volna a szekularizáció okozta vallási közömbösség divatja, és úgy tűnik, még az egyre erősödő hindu fundamentalizmus sem fenyegeti. Ellenkezőleg. A hatalmas országnak ebben a szegletében minden faluban és városban lépten nyomon a keresztény vallási élet látványa fogad. A látogató szinte el is felejti, hogy egy túlnyomórészt hinduk lakta országóriásban jár. Keresztény templomok, kápolnák, szentek szobrai, Mária-képek minden utcasarkon és az országutak mentén.
Varkey Vithayathil bíboros, a szír-malabár egyház feje joggal állítja: „A mi egyházunkban születik jelenleg a világon talán a legtöbb papi és szerzetesi hivatás.”

A 3,6 millió hívet számláló helyi egyháznak kétezer kispapja van, és a papszentelések száma évente a 200-at is meghaladja. S ami igazán figyelemre méltó: a szerzetesnők száma több mint harmincezer.

A Tamás-keresztények többsége Keralában lakik, körülbelül hatszázezren pedig India más részein, vagy külföldön. Kerala szövetségi állam összlakossága 31 millió fő, vagyis a katolikusok népességének 10 százalékát alkotják. Ez az arány igen magas, ha figyelembe vesszük, hogy az egymilliárdnál is népesebb országban alig valamivel több, mint másfél százalék a katolikusok aránya, ami egyébként egyáltalán nem elhanyagolható létszámot, 17 milliónyi hívőt jelent.

A szír-malabár egyház nemcsak a tágabb értelemben vett indiai egyháznak, de az egész világegyháznak is fontos erőforrása. Az indiai római rítusú egyház számára is e viszonylag kis közösségből érkezik jelenleg a papi és szerzetesi hivatások hetven százaléka, de innen származó missziós papokkal és szerzetesekkel a világ minden pontján találkozhatunk. Nem kivétel ez alól hazánk sem. Három szerzetesrendnek vannak ma Magyarországon Indiából érkezett tagjai, együttvéve 16 fő, akik közül többen a szír-malabár egyházban kapták hivatásukat. E rendi közösségek: Teréz anya nővérei, a verbiták és a Szeplőtelen Szűz Mária Szolgálóleányai.

Egyházuk jól szervezett, sok világi hívő bekapcsolásával igen intenzív a hitoktatói munka és gazdag liturgikus élet jellemzi, kiterjedt egészségügyi- és iskolahálózatuk, befolyásos sajtója van.

A hívekre pedig általánosságban igaz a megállapítás: tökéletes indiai identitással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a kultúrájuk – mint általában a lakosságnak – hindu, a vallásuk keresztény, és a rítusuk szír-malabár. E rítus ősi indiai viseletbeli, zenei, tánc és dramaturgiai elemeket őriz, amelyekbe kétezer év óta beágyazódott a keresztény üzenet. Híres például a margam kali nevű folklorisztikus táncuk, amellyel vidékük evangelizációjának történetét adják elő.

Igen nagy társadalmi megbecsülésnek örvendenek a szír-malabárok a hindu többség körében is, amely jelentős részben egyházuk kiterjedt és áldozatos szociális és oktatási tevékenységének köszönhető. Kiváló kórházaik, iskoláik természetesen nyitva állnak mindenki előtt.

A bíboros főpásztoruk szerint egyházuk életerejének titka lelkipásztori munkájukban rejlik, amelynek három pillére van: az Oltáriszentség imádása, a Szűzanya tisztelete, és a pápa iránti feltétlen engedelmesség.

A sajtó területén is példamutató a szerepük. Másfél éve, hogy náluk alakult meg India első katolikus televíziós csatornája, amelynek neve magyarra fordítva Teleélet. Oktató, spirituális és szórakoztató műsorokat sugároznak, és adásukkal eljuthatnak Kerala állam valamennyi otthonába, 31 millió személyhez.

Szerdahelyi Csongor

kép: wwww.kincsestar.radio.hu