A „messziről jött menyasszonyok” olykor az emberkereskedelem áldozatainak tekinthetők – egy olyan csapás áldozatainak, amely ellen küzdeni kell, és amely világszerte emberek millióit érinti, amint arra az ENSZ által minden év július 30-án nekik szentelt világnap is emlékeztet.
A „messziről jött menyasszonyok” jelensége nagyon gyakori Kína kevésbé fejlett és elszigeteltebb régióiban. Kiszolgáltatott és védtelen nőkről van szó, akiket kirekesztenek, akikkel gyakran rosszul bánik és akikről megfeledkezik az a család, amelybe a házasság révén bekerültek. Sokuk a remény halvány sugarát és a gyógyulás lehetőségét az őket segítő kínai katolikus közösségekkel való találkozás révén találta meg.
Kang Zhijie professzor asszony, a Jinan Egyetem makaói intézetének kutatója írta a Tanulmány a katolikus gondoskodásról a messziről jött menyasszonyok esetében című beszámolót. A tanulmány megmutatja, hogy a kínai társadalom és mentalitás bizonyos jelenségei és aspektusai – mint a létszámbeli egyenlőtlenség a nemek között, a fiúk előnyben részesítése a lányokkal szemben és a származás folytonosságának fogalma – hogyan késztetnek egyes távoli és kevésbé fejlett területekről származó férfiakat arra, hogy más régiókból származó nőket vegyenek feleségül. Bizonyos esetekben ezek a „messziről jött menyasszonyok” – akiket leendő férjük közvetlenül nem ismer – a nagycsalád által irányított valódi adás-vétel tárgyává válnak.
Sok katolikus közösség számára, különösen a vidéki területeken, a „messziről jött menyasszonyok” valósága vált új határterületté, ahol tanúságot tehetnek az evangélium által hirdetett szabadságról. A törékeny és bántalmazott nők állapota a Ferenc pápa által gyakran felidézett „egzisztenciális perifériák” egyike, mint olyan helyek, ahol az evangélium hirdetését nagyobb gonddal kell hordozni, és Krisztus kegyelmének gyógyító erejét a szeretet és irgalmasság cselekedeteiben kell megmutatni, még a szekularizált társadalomban is.
A Kang professzor asszony által elkészített kutatás igazolja, hogy Kína 1980-as évekbeli nyitása óta a Katolikus Egyház sokat tett a Kínai Népköztársaságban a leprások, az AIDS-betegek, az árvák és a hátrányos helyzetű családok gyermekei érdekében. Most e törékeny emberek csoportjához a „messziről jött menyasszonyok” is csatlakoztak. Néhányuk, miután megkapták a keresztséget, meglepő és lenyűgöző módon tettek bizonyságot arról, hogy a hit milyen hatással volt az életükre. Ezek a tanúságtételek megindítják és megerősítik a helyi egyházat, és olyan hálát vált ki, amely energiát és lendületet ad a jótékonysági munkáknak.
Néhány egyházközségben kialakultak a „messziről jött menyasszonyoknak” szánt lelkipásztori csoportok, mint például a „Sára bibliai csoport”, amely Ábrahám feleségéről kapta a nevét. A pap, aki ezt a nevet választotta, a kutatónak meg is magyarázta választásának okát: „Sára sok megaláztatást és sérelmet szenvedett el, de végül áldásban részesült. Még azok a menyasszonyok is, akik messziről jönnek, mint Sára, a kegyelem által átölelt és meggyógyított emberekké válhatnak. A szándék nagyon egyszerű: Sára példáját követve olyan sugárzó életet kezdhetnek élni, amelyet Isten fénye világít meg.”
A közösségek hittanórákat és bibliaolvasó programokat szerveznek, segítve őket a helyi környezetbe való beilleszkedésben, figyelembe véve az igényeiket és körülményeiket (kulturális szint, rendelkezésre álló idő, családi helyzet). Néhányan közülük képesek voltak megszabadulni az elszenvedett fájdalmak okozta jellembeli keménységtől és zárkózottságtól, sőt, még a férjükkel is megtalálták az összhangot. Voltak olyan pillanatok is, amikor a „messziről jött menyasszonyok” a származási régiójukra jellemző ételeket készítettek, és így családi és testvéri légkörben érezhették magukat. Néhányan közülük az egész csoport vezetőségének tagjai lettek, és jelenleg katekétaként is dolgoznak, hogy „az evangélium tanítása szerint másoknak is elvigyék Jézus szeretetét”.
Forrás és fotó: Fides.org
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria