Kincs a kezünkben – Mesterséges intelligenciáról pedagógusoknak a Sapientián

Bagyinszki Péter Ágoston OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora köszöntőjében megemlítette, mekkora kihívás, hogy a diákok a mesterséges intelligencia használata terén ügyesebbek, tájékozottabbak, mint a pedagógusok. A jelenlévőknek éppen ezért ajánlotta a Jáki Szaniszló Társaság munkacsoportja által készített útmutatót, mely gyakorlati segítséget nyújt osztálytermi helyzetekre.

A rektor két szempontra hívta fel a figyelmet beszédében. Az egyik, hogy a tudásanyag általában szakterületekre van felparcellázva, a mesterséges intelligencia azonban minden irányból egyszerre ad ösztönzést a diákoknak, mintha egy régi polihisztoreszmény kelne benne életre. A másik, hogy a pedagógus tekintélyi szerepe radikálisan átalakul, már nincs meg a klasszikus aszimmetria, mert a mesterséges intelligencia bölcs és kompetens barát szerepébe bújva sajátos tekintélyi szerepet ad a diákoknak.

Szűts Zoltán, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, egyetemi tanára Mester és intelligencia címmel tartotta meg előadását, melyben hangsúlyozta a szemléletváltás szükségességét. Mint mondta, nem kell félni attól, hogy a mesterséges intelligencia használata miatt megszűnik a tanári szakma, inkább csak átalakul, a nevelés kerül a fókuszába. Mint ahogyan a mosógép helyett sem mosunk kézzel, és nem feltételezzük, hogy a gép átveszi a hatalmat felettünk, úgy nem kell tartani a mesterséges intelligencia kapcsán sem ettől, sem attól, hogy használatával elbutulunk.

A dékán beszámolt egy kutatásról, melyben azt vizsgálták, hogy a tanári hivatástudat és a vallásosság milyen módon befolyásolja az MI-eszközök használatát. 680 pedagógus válasza alátámasztotta, hogy ez utóbbinak nincs szerepe az eszközök segítségül hívásában, mint ahogyan azt eleve feltételezték. Viszont az láthatóvá vált, hogy a technológiát könnyen megszemélyesítjük, hiszen ugyanazon a csatornán kommunikálunk vele, mint az emberekkel. A kutatás során megfigyelték, hogy a magasabb hivatástudattal rendelkező tanárok több aggodalmat fogalmaztak meg az MI-eszközök használatával kapcsolatosan.

Felmérések sokasága vetette össze a mesterséges intelligencia és az ember alkotta szövegek jellemzőit. Úgy találták, hogy a gép által írt szövegek nem olyan kreatívak, mint az ember alkotta szövegek, de minden más tekintetben felülmúlják őket. Éppen ezért érdemes használnunk a mesterséges intelligenciát, és érdemes félretenni a félelmeket.

Szűts Zoltán elmondta: munkatársaikkal egyre több képzést szerveznek annak érdekében, hogy megismertessék, mire képes a technológia, ha jól használják. Az előadó hozzátette:

a tanári mesterség megmarad, mi leszünk a mester, mi fogjuk irányítani a technológiát, amivel bátran érdemes kísérletezni. Használatával a tanár a nevelésre tud figyelni, személyre szabott tanulási utakat tud kialakítani, jobban tudja segíteni a speciális tanulási igényű tanulókat, fejlesztheti a kritikai gondolkodást.

Az előadó a veszélyekre is felhívta a figyelmet: az eszköz függőséget alakíthat ki, a felhasználó emberi kapcsolatai elszegényedhetnek.

Az útmutatóban javaslatokat tettek arra, tanárként hogyan lehet jól használni a mesterséges intelligenciát. Szűts Zoltán gyakorlati példákat hozott a matematika, a történelem és az idegen nyelv területéről, amivel bizonyította, hogy a gép kincs a kezünkben, ha jól instruáljuk, és konkrét utasításokat adunk neki, hiszen tud magyarázni, kifejezőkészséget fejleszteni, előadásokat összeállítani, és vitákba is bevonható.

Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Széchenyi-díjas, Kalazanci-díjas professzora először a nagy nyelvmodellek működését, létrejöttét mutatta be szemléletesen a hallgatóságnak.

2018-ra jelentek meg a nagy nyelvi modellek. Az elsőt a Google hozta létre, de ugyanabban az évben az Open AI is előrukkolt egy generatív előretanított eszközzel, a GPT-vel, közben a Nyelvtudományi Kutatóközpontban is létrehozták a Puli nevű kisebb nyelvi modellt. Ma már rengeteg nagy nyelvi modell létezik, minden kultúra létrehozza a magáét. A ChatGPT ingyenességét az biztosítja, hogy a felhasználók adatai rendelkezésre állnak, és visszajelzéseket is adnak a rendszernek. Mivel az egyes cégek, mint például bankok számára ez nem feltétlenül jó, belső hálózatukban a kisebb nyelvmodelleket alkalmazzák.

Prószéky Gábor elmagyarázta, mire kell figyelnünk a nagy nyelvi modellek használata során. Ha például többször megkérdezzük ugyanarról, elsőként a legvalószínűbb választ fogja adni, majd minden kérdésre módosít a feleletén. Mindez azért van, mert

a rendszer nyelvi, és nem világismereti: a nyelvmodell nem világmodell.

Fontos, hogy jól tegyük fel a kérdést neki, és mindig ellenőriznünk kell a válaszát. A gyerekeket is meg kell tanítani arra, hogy meg tudják állapítani, mi nem igaz a nyelvi modell generálta szövegben.

A tanári munka során többek között tanítási terveket, teszteket, gyakorlófeladatokat, ábrákat, diagrammokat, kronológiát lehet készíttetni vele, segítheti csapatmunkában az ötletelést fejlettségi szintnek megfelelően. A nyelvi rendszerek képekkel, zenével is képesek foglalkozni, például Beethoven kilenc szimfóniája nyomán megíratták az MI-vel a 10.-et is.

Prószéky Gábor előadása végén felhívta a figyelmet arra is, hogy vállalkozó kedvű szakemberekkel érdemes lenne tantárgyspecifikus rendszereket kidolgozni, melyek megbízhatóan használhatók az oktatásban.

Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója arról beszélt, a mesterséges intelligencia milyen helyzetben találta meg az emberiséget, és ehhez elsőként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Tanszékével végzett kutatásuk eredményeit ismertette.

Több mint kétszáz óvodapedagógust kérdeztek meg különböző városokban és intézménytípusokban, mit tapasztalnak, hogyan alkalmazza az MI-t a mostani szülőgeneráció. A felmérés során kiderült, hogy a családok jutalomként használják az eszközt.

Most már nem a serdülőkre jellemző, hanem a 4-5 évesekre, hogy a kortársak motiválják őket, és nem a szülők,

akik szintén a digitális térben élnek. Bizonytalanság és félelem, döntésképtelenség, identitásválság figyelhető meg mindenhol. A szülők félnek a gyerekek reakcióitól, nincs valódi kontroll, nem tudnak bizalmi légkört kiépíteni. Beszédes, hogy a felmérésben a „nincs, nem tud, félelem, kiközösítés, szégyen, konfliktus” szavak fordultak elő legtöbbször.

Rubovszky Rita utalt Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora gondolatára, aki szerint a nagy cezúra az emberiség történetében alapvetően az írásbeliség volt, és nem a ChatGPT megjelenése. 1774-ben Az ifjú Werther szenvedéseit például páratlan öngyilkossági hullám követte, ami semmiben nem különbözött a mostani TikTok-kihívásoktól. Nem a digitális eszközt kell tehát démonizálni. Rubovszky Rita hangsúlyozta, hogy

az elbizonytalanodás, félelem nem a találmányokból következik, annak oka nem az okostelefon vagy a mesterséges intelligencia. Sokkal inkább az, hogy Európában a kereszténység talaján kialakult értékek – amiket aztán a felvilágosodás deszakralizált, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség, tolerancia, szegények megsegítése – ma már nem viszonyítási pontok.

Végül felhívta a figyelmet a szabadság és a személyesség fontosságára. Mint mondta, a család és az iskoláink valójában küzdőterek. A katolikus nevelés válasza, hogy időt kell adnunk a gyerekeknek, velük együtt kell megtanulnunk azt a világot, melyet a mesterséges intelligencia hoz az életünkbe.

Zsódi Viktor piarista tartományfőnök, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke mondott zárszót. Kiemelte, a legfontosabb, hogy amit tanítunk, azt élvezzük, és ebben a mesterségesintelligencia-eszközök is segítenek. A növekedés mindig a Jóistenhez visz minket közelebb.

A pedagógus soha nem lesz felesleges a mesterséges intelligencia vonatkozásában sem.

A fiatalok világa perspektíva nélküli, és a történelmi tudatot a mesterséges intelligencia sem tudja megadni nekik. „Arra van szükségük, hogy a világlátásotokat, a történelmi tudatot meg tudjátok nekik mutatni. Arra vágynak, hogy elmeséljétek az emberiség történetét, ami számukra jövőt és teret ad a boldog életre. Fontos a mesterséges intelligencia, de még fontosabbak vagytok ti, pedagógusok, akik jól fel tudjátok azt használni.”

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír