Kineziológia – keresztény szemmel

Nézőpont – 2010. november 19., péntek | 8:21

Sorozatunk a társadalomban egyre szélesebb körben terjedő ezoterikus jelenségekről ad keresztény szempontú ismertetést. A témák között szerepel az ezotéria, a radiesztézia, az alternatív gyógyászat, a Hellinger-féle családállítás, a homeopátia, a reiki, a fengsui, a Bach-virágterápia stb. Tizedik összefoglalónk az alkalmazott kineziológiáról szól.

Az utóbbi években sokféle hangzatos nevű eljárás és gyógymód terjedt el, amelyek ugyanazon tőről fakadnak: gyógyító érintés (Touch for health), agytorna (Brain Gym), alkalmazott kineziológia, energia gyógyító képzés (Energy Training), viselkedési kineziológia stb. Többnyire egyszerű mozgásról és lazító gyakorlatokról van szó, amelyek mögött – az ezoterikus áramlatnak megfelelően – megkérdőjelezhető ideológiák állnak. Elég egy kritikus pillantást vetnünk a kineziológia kínálatára és áttekintenünk a hozzá tartozó tanítást, hogy világossá váljék: a terápiás álarc mögött – mint manapság oly gyakran – itt is vallási eszmék állnak.

Mi az alkalmazott kineziológia?

Az alkalmazott kineziológia „különleges izomtesztelésen” alapuló diagnosztikus és gyógyító eljárásnak tekinti magát. A kifejezés eleinte csupán mozgástanítást jelentett; ma az elnevezés úgynevezett alternatív gyógyászati eljárást fed, amelyben a hagyományos kínai orvoslás eszméi keverednek a hatvanas évek nyugati neurológiájának idejétmúlt fogalmaival. Az alkalmazott kineziológiát egy amerikai orvos, George Goodheart fejlesztette ki. Mivel az angolban a kineziológia kifejezés a hagyományos fizikoterápiában is használatos, Goodheart az általa alkalmazott terápiás és diagnosztikus gyakorlatot alkalmazott kineziológiának nevezte. Az alkalmazott kineziológia a kínai gyógyászathoz hasonlóan az „életerőnek” tekintett csi-erő létezésének taoista eszméjén alapul. Ez az energia anatómiailag ki nem mutatható, úgynevezett „meridián” csatornákban áramlik; áramlása felelős az egészségért és a testi-lelki jó közérzetért. Ha blokkolódik vagy akadályba ütközik, az negatívan hat a test és a lélek általános állapotára.

Diagnózis és terápia

A diagnózist „izomteszteléssel" állapítják meg. Mint mondják, a betegség, az ételallergia, a különféle stressztényezők „károsítják az energiaáramlást" az izmokban. Az izomtesztelés során az izom ellenállását mérik. Például miközben a páciens egy bizonyos ételféleséget tart az egyik kezében, a kineziológus nyomást gyakorol a másik, kinyújtott karjára, majd a tapasztalt ellenállás (erős tartás) vagy elgyengülés alapján határozza meg a diagnózist és a terápiát. Gyógyszereket is ugyanígy vizsgálnak. A kineziológusok tanítása szerint e módszerrel minden szervi károsodás, pszichoszomatikus betegség, feszültség, mozgásbeszűkülés, de még a nyomelemek hiánya is kimutatható.

Edukinesztézia és agytorna

Az edukinesztézia a kineziológia egyik válfaja, amelyet Paul Dennison fejlesztett ki az 1980-as években. Véleménye szerint a gyermekek tanulási nehézségeit és viselkedési problémáit „energiazavar" és az energiaáramlás legátlódása okozza. Dennison azt állította, hogy bizonyos testgyakorlatok aktívabb működésre serkentik az agyat és fejlesztik az agycsatornákat. Ezért az edukinesztéziát tanulási vagy megértési nehézségek, illetve mozgásgyengeség esetén alkalmazzák.

Kritika

• Az alkalmazott kineziológia nem a fizika, az anatómia vagy a manuálterápiák jól megalapozott ismeretén, hanem a taoizmus és a hagyományos kínai orvoslás eszméin alapszik. A csi-erő feltételezése tisztán spekulatív, vallási hátterű.

• Az izomtesztelés mint diagnosztikus eljárás megbízhatatlan, számtalan tévedési lehetőséget rejt magában. A feltételezett izomenergia és a betegség között nincs összefüggés.

• Az edukinesztézia állítása, hogy az agyféltekéket terápiásan harmonizálni kell, orvosilag nem igazolható, ideologikus megállapítás.

• Az ezotériára jellemző reduktív szemlélet a kineziológiában elfedi a gyermekek viselkedési zavarainak valódi okát, ami általában a gyermek és környezete közötti megromlott kapcsolatban rejlik.

• A német pszichológusok szakmai testülete, a BDP már 1988-ban figyelmeztetést adott ki a kineziológiával szemben. Kifejtették, hogy a terápia nemcsak hatástalan és drága, de káros hatásai is lehetnek, amennyiben a módszerben bízók elvesztegetik az értékes időt, amikor igazi segítséget kaphatnának.

Keresztény szempontú kritika

• Tanítása és gyakorlata alapján az alkalmazott kineziológia – a csi-mozgalom többi gyógymódjához és eljárásához hasonlóan – a taoizmus világnézetéhez és emberszemléletéhez áll közel, s így a New Age-ben rejlő ezoterikus gondolkodás alapvető felfogását erősíti.

• A személytelen életerőként értelmezett csi-fogalom ellentétes a keresztény hit alapjaival. A keresztény hit szerint a világegyetemet nem valamiféle kozmikus erő, hanem Isten felfoghatatlan, teremtő szava tartja fenn.

• Az izomtesztelés nem áll távol a jósló eljárásoktól, ezért sokakat indít arra, hogy ilyen praktikák segítségével kutassák a jövőt.

• Az edukinesztézia összeegyeztethetetlen a keresztény emberképpel, mert szemlélete alapvetően reduktív és individualista. Háttérbe szorul benne az ember alapvető magatartása és párbeszédképessége; a gyermekek viselkedési problémáit leegyszerűsítve „energiazavarral" magyarázza.

Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló, amelyhez irodalomjegyzék is kapcsolódik.

További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.

A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.

Sorozatunk korábbi cikkeiben az ezotéria, a New Age, a radiesztézia, az alternatív gyógyászat, a Hellinger-féle családállítás, a homeopátia, a reiki, a fengsui és a Bach-virágterápia jelenségeit ismertettük.

Magyar Kurír

(mk)