Kiss-Rigó László: Krisztus nem eltörölte a rosszat, hanem legyőzte

Húsvétkor az egész keresztény világ Jézus kínszenvedésére, kereszthalálára és feltámadására emlékezik. Az ünnepről kérdezte Kiss-Rigó László püspököt Koós Kata, a Csongár-Csanád vármegyei hírportál munkatársa. A főpásztor rámutatott: húsvét ünnepe áthidalja a kétezer éves távolságot; lehetőséget ad arra, hogy a mai ember is kapcsolatba kerüljön a megváltó Krisztussal. Az alábbiakban részleteket olvashatnak a delmagyar.hu-n megjelent írásból.

Több mint emlékezés: találkozás Krisztussal

A Szeged-Csanádi Egyházmegye főpásztora felidézte, hogy a hívő keresztény közösség tagjai kezdettől fogva minden vasárnap összejöttek megünnepelni Jézus feltámadását; akkor is, amikor a Római Birodalom idején üldözték őket. Kétezer éve ezt tesszük nemcsak minden vasárnap, de minden szentmisében, amikor azt mondjuk: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz.” Tehát nemcsak felidézzük, hanem azonosulunk vele, magunkra alkalmazzuk – emelte ki a püspök.

Isten nem elvette a szenvedést, hanem iránytűt adott

Napjainkban milyen világot ragyoghat be a húsvéti gyertya világossága, Krisztus feltámadásának örömhíre? E kérdésre válaszul Kiss-Rigó László kifejtette: „Sajnos elég borús, békétlen, rendkívüli nehézségekkel teli a társadalom. Háborúk zajlanak, és közben mi magunk is hozzájárulunk a feszültséghez.”

Amikor azt mondjuk: halálával és feltámadásával Krisztus megváltotta a világot, az nem azt jelenti, hogy végleg eltörölte a világból a gonoszságot, az igazságtalanságot, a szenvedést. Nem eltörölte a rosszat, hanem legyőzte. Megmutatta, hogyan lehet akármilyen körülmények között emberhez méltó módon élni, s hogy az életnek van célja. „Ne várjuk, hogy a hívő emberek imádságára Isten megszüntesse a háborút és minden nyomorúságot!

Megváltotta a világot, de nem azzal, hogy elvette a szenvedést, hanem azzal, hogy tanításával iránytűt adott az örök élethez”

– fogalmazott a főpásztor.

A Golgota sötétjét a feltámadás fénye törte át

„Szokás mondani, hogy nincs húsvét nagypéntek nélkül (...) Jézus is mondta: a vajúdó asszony is fájdalmak között hozza világra gyermekét, de amikor az felsír, az anya elfelejti fájdalmait, és végtelen öröm tölti el” – idézte a püspök.

Kiss-Rigó László arra is emlékeztetett, hogy a húsvét szinte kezdettől fogva a keresztség ünnepe is. Az első századokban kizárólag a húsvéti vigília szertartáson kereszteltek, és csak felnőtteket. 

„A legfontosabb, hogy milyen őszinte, élő kapcsolatot tartunk Krisztussal, de ez az Egyház nélkül nem megy: Jézus éppen ezért alapította Egyházát, közösségét, ami akkor is gyarló emberekből állt, amikor még velük volt. De nem az Egyházban kell hinni, hanem a feltámadt Krisztusban. Ugyanakkor

az Egyházon keresztül Krisztus érhető el a történelemben bárhol bármikor mindenki számára.”

Amikor kívül nincs csend, belül kell megteremteni

„Békesség nektek!” – ezek voltak Krisztus első szavai a feltámadása után. „Jézus azt mondta, hogy a követői olyanok legyenek, mint a kovász a tésztában, vagy mint só az ételben – emelte ki a főpásztor. – A példaadás a legfontosabb egyénileg és közösségileg is. Tanúságot tenni arról, hogy minden emberi gyarlóság, gonoszság, igazságtalanság mellett lehet emberhez méltó módon élni, és hogy képesek vagyunk Krisztus békéjét és szeretetét sugározni a legnagyobb békétlenségben is” – mondta Kiss-Rigó László, arra is felhívva a figyelmet, hogy

a hívő embernek lehetősége van akkor is csendet teremteni magában, amikor kívül nincsen csend – az imából, az evangéliumból, Krisztus felé fordulásból erőt merítve.

A delmagyar.hu-n megjelent írás teljes terjedelemben ITT is olvasható.

Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Gémes Sándor

Magyar Kurír