Kocsis Fülöp méltatta a budavári karmelita kolostor egykori templomának új festményét

A koncert előtt az új festményt Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita méltatta. Idézte, amit Pilinszky Johann Sebastian Bachról mondott: ő a legnagyobb Isten-bizonyíték. Hozzátette: talán ennek az igazságnak is szerepe van abban, hogy a monumentális kép alkotója a protestáns német muzsikust is a szentek sorában helyezte el, közvetlenül Remete Szent Pál mögött, Szent Benedek mellett.

Kisléghi Nagy Ádám elmondta: egy látomást festett meg, amikor először lépett be a terembe, már látta maga előtt a kész képet. „Azt festettem meg, amin szeretnék én is részt venni, ha meghalok. Ez hajtott” – mondta. Ezért is választott olyan szenteket, akik számára különösen kedvesek.

Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az épület az 1700-as évek közepétől a karmelita rendnek adott otthont, a mai koncertterem akkor templomként szolgált. Kisléghi Nagy Ádám művén a szakralitás is megjelenik, ugyanakkor a kultúra nagy alakjai is, így a festmény az épület két funkcióját is összeköti.

A Karmelita koncertek magyar kultúra napján megrendezett ünnepi alkalmán a Liszt Ferenc Kamarazenekaré volt a főszerep, amely a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének állandó szereplőjeként több mint fél évszázada képviseli és népszerűsíti a magyar kultúrát szerte a világban. Szólistaként Pusker Júlia csatlakozott hozzájuk, aki hegedűművészként maga is sokat tesz a hazai klasszikus zenei kultúra műveléséért.

A műsort Weiner 1. divertimentója nyitotta, amely erejével, sokszínűségével és táncos lendületével a szerző egyik legnépszerűbb műve. A programban szerepeltek Erkel magyaros témákkal játszó változatai, Mendelssohn gyerekkori vonósszimfóniája, valamint Hubay Carmen-fantáziája, amely az opera több népszerű részletét öltözteti virtuóz vagy épp lírai köntösbe.

Forrás: MTI 

Fotó: Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala

Magyar Kurír