Kocsis Fülöp a megszépült pesterzsébeti templomban mutatott be ünnepi liturgiát

December 26-án a görögkatolikus egyházban az Istenszülő istenanyaságát ünnepeljük. Keleti egyházunk érdekessége – mondta Fülöp érsek-metropolita –, hogy nagy ünnepek másnapján mindig az adott történet második szereplőjére irányul a figyelem: most az Istenszülőre, Vízkereszt után, január hetedikén pedig Keresztelő Szent Jánosra. Kocsis Fülöp beszédét Szent Pál gondolatára fűzte fel: „Minthogy a megszentelő és a megszenteltek egytől valók, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni”.

„A megszentelt maga Jézus Krisztus, a megszenteltek pedig mi, emberek vagyunk, akiket Jézus Krisztus szentel meg a megtestesülésével. Amikor karácsonykor Betlehemben megszületik a Megváltó, nemcsak egy bájos történet zajlik a szemünk előtt, hanem maga az Isten testesül meg, a mi testünket veszi magára az édesanyjából” – mutatott rá a főpásztor.

„Az Isten Fia és mi is a Teremtőtől származunk, így válunk az atyában Jézus Krisztus testvéreivé. De nemcsak az Atyában vagyunk mindnyájan Jézus Krisztus testvérei, hanem az anyában, az Istenanyában is. Egy édesanyában fejlődő magzat a megtestesülés előképe. Csodálatos folyamat, amit az édesanya által a családban megélhetünk, és az Isten Fia is pont ugyanígy jött a világra.

Az Ember Fia azért vált testvérünkké, hogyha mi szégyent is hozunk az emberiség közös családjára a bűneinkkel, a testvérünk, Jézus Krisztus kiemeljen minket ebből a szégyenből.

Az ő isteni élete sokkal magasabbra tud minket emelni, mint ahova magunktól el tudnánk jutni. Az emberiségben, az Isten nagy családjában össze vagyunk kötve, ezért a legtitkosabb bűn is mindenkit lefelé húz – mondta Kocsis Fülöp. – A megváltásban részesülve viszont sokkal több történik annál, mint hogy megússzuk a büntetést: Jézus azonosul velünk, egy testté, egy lélekké válunk, és így emberi életünk isteni életté válhat. Nekünk adta magát, isteni testével éltet minket, és minél inkább együtt élünk Krisztussal, annál inkább isteni életet élünk – magyarázta az érsek-metropolita. – Az imádság nem pusztán valami jámbor, jó tanács: ha általa szorosabb egységre lépek az Isten Fiával, annál inkább életté válik bennem az isteni élet, annál inkább meg tudom tapasztalni, hogy milyen hatalmas erőt ad az Isten az embernek. Mária ezen az ünnepen is hozzávezet minket ahhoz, hogy Jézus Krisztussal szoros egységet alkossunk. Amikor az Istenszülő istenanyaságát ünnepeljük, azt a hatalmas titkot szemléljük, hogy hogyan válunk mi is az Isten fiaivá, Jézus Krisztus testvérévé az atyában.”

„Mária mindannyiunk közös édesanyja, de a templom is a mi közös édesanyánk – vette át a szót Papp Miklós parókus a Szent Liturgia után. –

Hol történik ma a mi újjászülésünk? Itt, a templomban.”

Papp Miklós megköszönte Fülöp metropolitának, hogy támogatta e templom megszépültét, hogy „általa egy új, szent, krisztusibb életre születhessünk. Fontos nekünk érsek atya imádsága, a tanítása és az áldása is. Meg szeretnénk hívni, hogy tavasszal egy nagy ünnepség keretében szentelje meg a templom művészi kifestését” – mondta Papp Miklós.

Útra bocsátás előtt Kocsis Fülöp kifejezte, mennyire megérintette a helyi imádságos közösség:

Amikor ilyen gyönyörű közös énekkel és imádsággal tudjuk dicsőíteni az Istent, akkor mindnyájan jobbá válunk, és a Liturgia kihozza belőlünk az angyali énünk.

Közösen olyanná tudunk alakulni, amilyenné az Isten akar minket tenni. Egyedül tehetünk erőfeszítéseket ebbe az irányba, de az Isten könnyűvé teszi a szentté válást, csak együtt kell hozzá lenni.” 

A pesterzsébeti Urunk Színeváltozása-templom történetét és a festési munkálatokat bemutató riportunkat ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír