Konferenciát tartottak a középkori pécsi székesegyházról

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kétnapos rendezvényre régészek, művészettörténészek, restaurátorok kaptak meghívást, hogy összefoglalják mindazt, amit ma a pécsi bazilikáról és annak középkori eredetéről tudni lehet. Az előadásokat a Dóm-kőtárban tartották, a székesegyház középkori faragványainak kiállítótermében.

A pécsi Dóm-kőtár anyaga a hazai román kori faragványok legfontosabb gyűjteménye. Az egyházmegye a jövőben szeretné megújítani és bővíteni a kiállítást, így különösen aktuálissá vált egy olyan, átfogó konferencia megszervezése, melyen a szakértők megoszthatták kutatási eredményeiket, az érdeklődők pedig megismerhették a pécsi székesegyház történetével kapcsolatos kérdéseket.

Heidl György, a Keresztény Örökség Kutatóintézet igazgatója elmondta, „mindaz, ami az elmúlt századokban a pécsi székesegyházzal történt, valamiképpen leképezi azt, ami az egyházmegyével, sőt, ami ezzel az országgal is történt. Ez egy ezer évesnél is hosszabb történet, hiszen ókeresztény alapokra épült a székesegyház”.

A tudományos konferenciát a Keresztény Örökség Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem közösen szervezte. Raffay Endre művészettörténész hangsúlyozta: a székesegyház középkori emlékanyaga több szempontból is kiemelkedő jelentőségű.

A Dóm-kőtárban kiállított román kori kőfaragványokat egykor Tóth Melinda kutató rendszerezte és szervezett belőlük kiállítást. Halála azonban megakadályozta kutatásai befejezésében. Mint Marosi Ernő művészettörténész, egyetemi tanár elmondta, Tóth Melinda élete utolsó évtizedeit azzal töltötte, hogy kijelölte a kőtárban az egyes tárgyak helyét, de hogy mindehhez milyen kommentárt kívánt fűzni, az utódok nem tudják. Munkássága elismeréseként barátai és kollégái Tóth Melinda emlékének ajánlották a konferenciát.

A szakemberek hangsúlyozták: a pécsi Dóm-kőtár román kori faragványainak gyűjteménye nem csupán hazánkban, hanem világviszonylatban is egyedülálló érték.

Jóllehet sokat tudunk már a pécsi székesegyházról és a Püspökvárról, de még számos megválaszolandó kérdés van, amelyekre további kutatások, régészeti vizsgálatok segíthetnek válaszokat találni. A szakértők egyetértettek abban, hogy szükséges a székesegyház hajójában elvégezni, illetve az altemplomban megismételni a földradaros vizsgálatot, valamint létre kell hozni egy digitális adatbázist, amely a székesegyház történetével és újjáépítéseivel kapcsolatos dokumentumok gyűjteménye lenne. Az egyházmegye nyitott a kutatók javaslataira, a konferencia előadásainak szerkesztett változatát a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve kívánja megjelentetni.

Fotó: Loósz Róbert

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír