Konferenciát tartottak a 400 éve megjelent első magyar katolikus bibliafordításról Vácon

A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Biblia oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.

Káldi György jezsuita szerzetes fordítása 1626-ban jelent meg Bécsben, ennek 400. évfordulója alkalmából több tudományos konferenciát szerveztek az idén, amelyek számos nézőpontból világították meg e munka jelentőségét és máig tartó hatását. A Váci Egyházmegyei Könyvtár azért kívánt csatlakozni ezen eseményekhez, mert állományában megtalálható a Káldi-biblia nyomdai kézirattöredékéből néhány lap, amelyekre az 1950-es években egy kötet restaurálásakor bukkantak.

A konferenciát Kocsis Imre váci nagyprépost, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karának egyetemi tanára, biblikusprofesszor nyitotta meg. Köszöntőjében visszatekintett a bibliafordítások történetére, megjegyezve, hogy a magyar nyelvű fordítások kezdetei egészen Szent István koráig nyúlnak vissza. A korabeli törvényekben szerepelt, hogy mindenkinek figyelnie kell a szentmisén elhangzó bibliai olvasmányokra, ami feltételezi, hogy a bibliai szövegek magyarul is elhangzottak. Magyarországon a legismertebb bibliafordítás sokak számára az 1590-ben megjelent Vizsolyi Biblia, amely Károli Gáspár református lelkész nevéhez fűződik. Az első teljes magyar nyelvű katolikus  fordítás a jezsuita Káldi György munkája volt. Ezt a szöveget a Magyar Katolikus Egyház több mint három évszázadon keresztül tekintette hivatalos bibliafordításnak. A nyelvi szempontból is magas színvonalú fordítás és annak évszázados hatása olyan jelentőségű, ami miatt nagyon is indokolt, hogy a témával tudományos szakemberek és ismeretterjesztő előadások is foglalkozzanak – utalt köszöntőjében a konferencia fontosságára a professzor.

A tanácskozás első szekciójának nyitóelőadását Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója tartotta. Röviden áttekintette a 17–18. század egyháztörténetet, amelyet meghatározott a reformáció, majd a katolikus megújulás. A nép felekezeti hovatartozását általában az uralkodó vagy nemesi családok felekezetválasztása határozta meg. Magyarországon azok a jelentős főúri családok, melyek a reformáció térhódítása nyomán protestánsok lettek, később kevés kivétellel visszatértek a katolikus hitre. A szerzetesrendek közül a katolikus restaurációban fontos szerep jutott a jezsuitáknak, köztük Pázmány Péter esztergomi érseknek. Az 1635-ben megalapított nagyszombati egyetem, a papnevelés újjászervezése, a könyvnyomtatás fellendülése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a katolikus intézményrendszer és hitélet újra meg tudott szilárdulni Magyarországon. A 18. század végére ugyanakkor a két felekezet harcos szembenállása megszűnt, és bár a protestantizmus nem jutott vezető szerephez az országban, 1790-től mint „bevett felekezett” volt jelen – összegzett Varga Lajos.

Ezt követően Fazekas István, az MTA doktora, az ELTE Bölcsészettudományi Kara Kora Újkori Történeti Tanszékének egyetemi tanára mutatta be Káldi György (1570–1634) életét és pályafutását. Kiemelte, hogy a fiatal jezsuita szerzetes fordítása rendkívül rövid idő alatt (1 év 166 nap) és nagyon nehéz körülmények között, a Bocskai-felkelés alatt született meg 1605–1607-ben, amikor egyáltalán nem látszott még biztosnak, hogy a katolikus megújulás valóban teret tud-e nyerni. Az előadás nemcsak mint bibliafordítót mutatta be Káldit, hanem mint kiváló prédikációírót, határozott novíciusmestert, saját hibáiból is tanulni képes kollégiumi rektort. És bár a fordítás gyorsan elkészült, megjelenésére még közel húsz évet kellett várnia a fordítónak. A kor legjobb bécsi nyomdája dolgozott a művön, amely végül összesen kétezer példányban jelent meg 1626-ban.

A szekció záróelőadását Juhász Pál Balázs, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense tartotta, aki Káldi György bibliafordító munkásságát előbb a Trienti Zsinat tanításának fényében, majd a II. Vatikáni Zsinat vonatkozó határozatai alapján értékelte. Kiemelte, hogy a Trienti Zsinat 1. számú határozata (Sacrosancta) mondta ki, hogy a Szentírás latin nyelvű fordítása, a Vulgata legyen a Katolikus Egyház kánonja, ami alapján Káldi is elkészítette a fordítását. Ez katolicitásának és egyházhűségének ékes bizonyítéka volt.

A szekciót követően Lovassy Attila, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára vezetésével kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek során azt a kérdést járták körül, hogy mitől tekinthető katolikusnak egy bibliafordítás, és vajon a jelenleg is készülő ökumenikus fordításnak mi a célja.

A második szekcióban elsőként Bácskai-Horváth Hajnalka, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Stempely Irén, a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár munkatársai ismertették azt a kutatást, amely során igyekeztek beazonosítani az 1626. évi Káldi-biblia még fellelhető példányait. Hazai és külföldi, egyházi és világi gyűjteményekben mintegy 260 példányt tudtak számba venni, a legtöbb a ferences rendtartomány tulajdonában van. Elmondták, hogy a fennmaradt példányok nemcsak a mű fogadtatásáról tanúskodnak, hanem arról is, miként őrizték, használták és adták tovább a könyveket az egymást követő nemzedékek, legyen szó papokról, szerzetesekről, intézményekről vagy világi hívekről.

Külön kitértek előadásukban a Váci Egyházmegyében őrzött példányokra: a kilenc közül négy az egyházmegyei könyvtárban van. Ezek plébániai hagyatékból kerültek a gyűjteménybe. Külön érdekesség, hogy a Káldi-biblia két címlapvariánssal maradt fenn: az A változaton még jezsuita szentek arcképei szerepeltek, míg a B változatnál eltávolították ezeket. A módosítás okaira nem derült fény. A bibliák egyértelműen magánhasználatban is voltak, erre a kutatók számára érdekes bizonyítékként több példányban találhatók családi események – születés, keresztelés, házasságkötés – időpontjai és rájuk vonatkozó feljegyzések, széljegyzetek.

Medgyesy S. Norbert, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Újkori Történeti Tanszékének egyetemi docense Biblikus tartalom a színpadon: misztériumjátszás a katolikus megújulás eszközeként című előadásában a 16–18. századi jezsuita iskolai színjátszásról és a csíksomlyói ferencesek által színpadra állított előadásokról beszélt. Míg előbbiek inkább latin nyelven készültek, Csíksomlyó ferences gimnáziumában az 1721 és 1785 közötti időszakban összesen 104 iskoladráma születetett magyar nyelven, többségében nagypénteki passiójáték. A helyi gyakorlat a bibliai történetekkel allegorikus moralitáselemeket és középkori motívumokat olvasztott eggyé. Igényes, ugyanakkor közérthető irodalmi nyelvezettel és zenei-népzenei elemekkel kiegészítve adták elő ezeket. Az előadások mind az erkölcsi, mind a biblikus tanítás átadására alkalmasak voltak, amelyekből egyaránt tanult az előadó és a befogadó. Ennek illusztrálására az előadó maga is felolvasott néhány részletet a Péter siralmai című misztériumjátékból, majd Mária siralmaiból énekelt részleteket egy 1741-ben íródott passiójátékból. Medgyesy S. Norbert hangsúlyozta, hogy ezek a misztériumjátékok ma is alkalmazhatók lehetnek a hitoktatásában, bemutathatók templomi és iskolai ünnepek során.

A konferencia záróelőadásában Pavelczak-Major Dorina, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója arra kereste a választ, hogy a Szentírás hogyan válhat a mai fiatalok, diákok számára is értelmezhető, őket megszólító üzenetté. Az előadás drámapedagógiai és kateketikai módszerek segítségével mutatta be a bibliai történetek életre keltésének lehetőségeit, kiemelve, hogy ezek teret nyithatnak a diákok közös gondolkodásához, és segíthetik, hogy felismerjék a Szentírás – és ezen keresztül Isten – nekik szóló személyes üzenetét.

A konferencia végén a résztvevők megtekinthették a Váci Egyházmegyei Könyvtár szeptemberben nyílt Káldi 400 kiállítását, amelynek fókuszában a Vácon megtalált Káldi-töredékek állnak. A tárlat bemutatja a gyűjtemény különleges bibliáit, Káldi szentbeszédeinek gyűjteményét, valamint egyéb könyvritkaságokat. A tablók a korszak történelmi-egyháztörténeti hátterét, Káldi György életét és munkásságát, valamint a magyar nyelvű bibliafordításokat ismertetik meg a látogatókkal.

A kiállítás december 22-ig a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható. A munkatársak múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tudnak biztosítani diákcsoportok számára, valamint a tablók a későbbiekben vándorkiállításként iskolák és plébániák számára elérhetők lesznek.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír