Kongóban a kakaó az új arany, a milicisták lemészárolják érte a termelőket

„Buniában arany van, Masisiban koltán, Walikaléban kassziterit, Beniben pedig kakaó” – mondta Christophe, egy észak-kivui földműves a térségben is jelen lévő, konfliktusokban segítő International Crisis Group civil szervezetnek.

A cabosse-i kakaóbabültetvények hónapok óta az ADF célkeresztjében vannak. Különösen azóta, hogy a kakaó ára az egekbe szökött a nemzetközi piacon. A csokoládégyártás alapját képező bogyókért akkora verseny van, mint az aranyért. Tavaly áprilisban egy tonna kakaó közel tízezer dollárt ért a külföldi piacokon: az északabbra fekvő Ituriban a magas árak áldásként hatnak.

„Kétségtelenül ez az egyik oka a Beni-Lubero régióban történt mészárlásoknak” – erősíti meg Martin atya Butembóból. „A kegyetlenkedéseket a milicisták egy csoportja követi el, akik az ADF-hez tartoznak, egy helyi fegyveres csoport, amely a külföldi agresszorokkal szövetkezik. A föld- és kakaótolvajok között azonban kongói katonák is vannak. A kakaótermelőket éppúgy fenyegeti az ADF, mint egyes katonák, akik ellopják a bogyókat, és a civilek is, akik éheznek, ezért folyamodnak lopáshoz” – magyarázza Richard Kirimba, a civil társadalom képviselője Beniben.

„Nagyon kemény munka kakaót termeszteni, aztán jönnek az ADF-milicisták, és elveszik a termésünket, amikor közeledik a betakarítás ideje” – meséli Christophe. Az arany, a koltán és más értékes ásványi anyagok után a gerillák most a könnyű pénzre vadásznak, a kakaóbabbal való kereskedésre, mert az ára a nyugati piacokon az egekbe szállt.

Az ADF fegyveres csoport évek óta tombol a keleti Kivu tartományban, és az M23-mal együtt az Ugandához kötődő afrikai iszlamista terrorizmus egyik legkegyetlenebb formációja. A múlt hónapban egy szörnyű videó – amelyet privát közösségi csatornákon terjesztettek – mutatott be egy tömeges kivégzést az erdőben. Az emberi testekkel úgy bántak, mint a fatörzsekkel; machetékkel úgy hasogatták őket, ahogyan a magas bozótot.

„Amióta a mészárlások elharpóztak a 4-es számú országút keleti részén, Beni területén, ahol korábban kakaót termesztettek, az emberek nyugatra kezdtek költözni. Pedig ez az első betakarítás ideje” – magyarázza Martin atya. Az ember lelkileg jobban elfogadja, hogy az arany és a koltán váltja ki a háborút, mint a helyi termények, amelyek mindig is a földművesek kezében voltak. Azonban a nyereségvágy idevonzza az ördögi erőket, ahogy a butembói pap nevezi őket. A hadizsákmány útvonala a kakaóbab esetében is a megszokott: a helyi gazdáktól a betakarítás idején ellopott termény elsősorban Ugandán keresztül halad át, mielőtt a kontinensen kívülre exportálják.

Sylvere Mumbere földműves, aki az észak-kivui Oicha falutól mintegy száz kilométerre műveli kakaóföldjét, továbbra is dolgozik az ültetvényén, annak ellenére, hogy a nagy mennyiségű kakaóbabtermés miatt fennáll a milicisták támadásának veszélye. „Amikor nincs mit enni otthon, és a gyerekeid iskoláztatását is fizetned kell, akkor kockázatot kell vállalnod” – mondta a Deutsche Welle hírportálnak. Pedig megtapasztalt már egy halálos ADF-rajtaütést, a bátyjával voltak, lovon, a testvérét megölték, neki azonban sikerült elmenekülnie.

Az otthon maradás mindennapos orosz rulett, Kongó lakói már hozzászoktak. Az alternatíva a menekülés, ami növeli a belső menekültek számát. Lewis Saliboko elmenekült: „A lázadók megleptek minket munka közben. Volt egy hathektáros kakaóültetvényem, és már kezdtem betakarítani.” A milíciák megjelenése arra kényszerítette, hogy mindent feladjon, pedig nagyon sajnálja a földjét, most, hogy a kakaó ára ilyen magas.

Nem véletlen, hogy az ADF a jól jövedelmező ültetvényeket akarja. Csak álca az iszlám vallásosság, valójában a nyereség készteti a lázadókat a mészárlásra. „A Goma környéki falvakban rettenetes állapotok uralkodnak, az emberek nagyon rossz helyzetben vannak” – erősíti meg Eliseo Tacchella atya, egy jelenleg Olaszországban élő kombinátus misszionárius, aki folyamatosan kapcsolatban áll a testvéreivel és a helyi csoportokkal. Megerősíti: a Kongói Demokratikus Köztársaságban a gerillaháború (amely mostanában egyre inkább valódi háborúvá válik, Ruanda bevonásával) mindenekelőtt az egyszerű embereket és a legszegényebbeket sújtja.

Forrás: Avvenire

Fotó: Vatican News

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír