Könyvsorozatot adnak ki a Dél-Alföld szellemi örökségéről

A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megvalósuló albumsorozat első három kötetének tárgya Bálint Sándor képzőművészeti értékmentő tevékenysége, a szegedi székesegyház és a Dóm tér üzenete, illetve letűnt korok szegedi képeslapjai.

A kötetek szerzőivel, Csapody Miklóssal, Horváth Gáborral és Pusztai Virággal Miklós Péter történész, a sorozat szerkesztője beszélgetett a szegedi könyvbemutatón.

A népi, a szent és a művészi című könyvében Csapody Miklós irodalomtörténész Bálint Sándor képzőművészeti gyűjtői tevékenységét vizsgálta. „Bálint Sándor számára a népi volt a tudományosság, a szent volt a kereszténység, a művészi pedig a szépség. Úgy volt műgyűjtő, hogy nem volt az a szó szoros értelmében. Nem azért szedte ugyanis össze a tárgyakat, hogy értéket halmozzon fel, hanem hogy megmentse azt a jövőnek. Már a harmincas években olyan gyűjteménye volt, hogy szerette volna felajánlani az egyetemnek, hogy ott egy önálló szakrális néprajzi kutatóintézet jöhessen létre” – ismertette a kötet szerzője.

Horváth Gábor történész A magyar katolicizmus reménységei című könyvének kiadását tíz évnyi kutatómunka előzte meg. Az album a fogadalmi templom és a Dóm tér szimbólumrendszerének egészen új megközelítését tárja az olvasók elé. „Ha megnézzük az 1913-ban Foerk Ernő által készített terveket és az 1923-as folytatásos építkezés eredményét, a kettő szinte nincs fedésben. Mégis úgy beszélünk a dómról, mintha az árvíz fogadalmi temploma volna” – mondta Horváth Gábor. Hozzátette: a trianoni békediktátum következménye, egy ezeréves állam pusztulása egészen új jelentéstartalommal töltötte meg az építkezést. Glattfelder Gyula püspök, a megrendelő hitt a történelmi Magyarország egységének helyreállásában, utasításai nyomán e fájdalommal elegyített reménység hatja át az épületegyüttes allegóriáját.

A sorozat harmadik, Kép, közösség, örökség című kötetében Pusztai Virág médiakutató a képeslapokhoz mint médiumokhoz, esztétikai kategóriákhoz, kordokumentumokhoz közelít. A könyvbemutatón kiemelte: „Az ikonológiai megközelítés egészen komplex, amelybe beletartozik többek között, hogy a képek keletkezése idején milyen erők, világnézetek, értékrendek hatottak a kiadóra vagy a fotósra, vagy hogy milyen utóélete volt e képeslapoknak.”

Forrás: Délmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Frank Yvette

Magyar Kurír