Kötet a veszprémi egyházmegye papságának 19. századi könyvállományáról – Érsekségi ékességek (95.)

A kötet egyháztörténelmi irodalmunkban az egyik első kísérlet egy egész egyházmegye szellemi képének könyveken keresztül történő feltérképezésére. A jegyzéket két tudós szerzetes, Hermann Egyed premontrei kanonok és Eberhardt Béla piarista tanár készítette, és 1942-ben jelent meg a Veszprémi Egyházmegye múltjából sorozat 8. köteteként.

A munkát Kurbély György a 19. század elején, 1809-től 1821-ig regnáló veszprémi püspök egyik rendelete tette lehetővé. Kinevezésekor Kurbély elhatározta, hogy kiterjedt egyházmegyéjét alaposan meg fogja ismerni, azonban elképzeléseit a napóleoni háborúk keresztül húzták, s csak 1815-ben történt meg beiktatása. Tervét canonica visitatiók (kánoni látogatások) formájában valósította meg az 1815, 1816, 1817 években, minden évben egyházmegyéjének egy-egy közigazgatási vármegyéjében (Veszprém, Zala, Somogy).

Az egyházlátogatások gondos előkészítés után történtek, amelynek során a kérdéseket előre megküldték a plébániáknak. Az előkészítő rendelkezések egyik része volt, hogy a plébánosok kétféle könyvjegyzéket készítsenek: egyet a plébániai könyvtárról, egyet pedig a személyes tulajdonban lévő könyveikről. Az összeírás természetesen nem lehetett tökéletes. Problémát jelentett például, ha a plébános nem a működési helyén hunyt el. A szerzetesek által működtetett plébánia könyvei pedig nem a plébánia tulajdonai voltak, hanem a területileg illetékes rendházé.

Ezzel együtt a rendelkezés egy páratlan kortörténeti dokumentumot eredményezett. A három éven át tartó vizitációk alatt összeírásra került 210 plébánia és ugyanannyi plébános. Ezen információkból állította össze Hermann Egyed és Éberhardt Béla tematikus gyűjtésüket, amelyhez hasonló azóta sem készült a veszprémi egyházmegyében.

A kétféle jegyzék körülbelül 14 ezer művet és 30 ezer kötetet tartalmazott. A könyv első fele témakörönként csoportosítva tárgyalja a katalogizált műveket. Úgy tűnik, a szerzők a listák sorrendjét fontossági sorrendként is kezelték, az összeírt könyveket a következő szempontok alapján elemezték: dogmatikai munkák, filozófiai tankönyvek, pasztorális kézikönyvek, biblikus tudományok, egyházjog, egyháztörténelem, teológiai tudománytörténet, nemzeti történetírás, világtörténelem, magyar irodalom, valamint utazási és földrajzi irodalom.

A könyv második része tartalmazza a vizitációk során katalogizált könyvek jegyzékeinek felsorolását, Kurbély György könyveinek listáját, valamint a káptalani és a szemináriumi könyvtár állományának kimutatását. A kötet 38562, K4826, 42027 raktári jelzetek alatt kutatható a Veszprémi Érseki Könyvtárban, illetve az interneten is elérhető.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír