Kiskunhalason nyitották meg a Rákóczi-emlékévet – Kövessük a bűnbánatban a tékozló fiút

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Hozdik Zsolt plébános megköszönte a főpásztornak, hogy eljött Kiskunhalasra a Rákóczi-emlékév megnyitására. Bábel Balázs érsek válaszában kiemelte: illő, hogy a halasi iskola névadójáról megemlékezzenek, aki ugyan nem szent, de hitvalló emberként élte le megtérése után életének második felét.

Nagyböjt negyedik vasárnapjának evangéliumi része a tékozló fiú ismert története volt. Bábel érsek az apa és a jussát elkérő fiú közötti kapcsolat, a példabeszéd ma is aktuális mondanivalója köré fűzte szentbeszédét. Mint mondta, a fiú elszakadt az atyai háztól; és párhuzamot vont: gyakran mi is elszakadunk Istentől, az atyai háztól, de mint a fiú, aki megbánta tettét, a bűnbánat szentsége, a gyónás által mi is bocsánatot nyerhetünk mennyei Atyánktól.

Az evangéliumi rész az irgalmas atyáról és a bűnbánó fiúról szólt, mely arra buzdít minden keresztény embert, hogy örömmel kérje a bűnbánat szentségében a visszatérés lehetőségét az Atyához. Erre figyelmeztet, erre kér az Egyház a húsvéti, bűnbánati időszakban mindenkit; számunkra ennek lehetőségét ajánlja fel az irgalmas Isten. Örülnünk kell tehát, hogy nem csupán halálunkat követően reménykedhetünk, hogy visszatérünk az atyai házba, hiszen életünk során a templomba betérve is Atyánk házának vendégei vagyunk. A tékozló fiú megbánta tettét. A gyónó is lelkiismeret-vizsgálatot tart. Ő is megbánja bűneit, bocsánatot kér, s utána térhet vissza az Atyához.

A főpásztor a diákok figyelmébe ajánlotta az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferencnek hitvalló cselekedeteit, imáit. Megemlítette, hogy Rákóczi – miként Szent Ágoston – megírta vallomásait, melyben életének bűneit, sorsfordító megtérését, lelki fejlődését követhetjük nyomon. Így maradhatott fenn a fejedelem templomba lépés előtt elmondott imája is, melyet Bábel Balázs érsek felolvasott.

Végül hangsúlyozta, a Rákóczi-évet megnyitó országos eseményeken a fejedelem tetteit, hazaszeretetét hangsúlyozzák, de a kiskunhalasiak, különösen a középiskola diákjai és tanárai névadójuk lelki nagyságára is figyelmet kell, hogy fordítsanak.

* * *

A magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév szerves folytatása azon II. Rákóczi Ferenc-emléknapnak, amellyel az Országgyűlés határozata alapján a fejedelem 1676. március 27-i születésnapjáról a magyar nemzet 2015 óta évről évre megemlékezik.

Az emlékév programjai az emléknaptól II. Rákóczi Ferenc 1704. július 8-án történt erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulóján keresztül egészen 2020. szeptember 17-ig tartanak.

A Rákóczi-szabadságharc az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt végül elbukott. Ennek ellenére a küzdelem megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg-birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt. Nagy jelentőségű volt a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke, amelyet 1711. április 30-án Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében és Pálffy János császári főparancsnok III. Károly király megbízottjaként kötött meg, írt alá. A megállapodás közkegyelmet biztosított; a király szavatolta Magyarország és Erdély szabadságjogait, ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a szabad vallásgyakorlatra, az országgyűlés összehívására. A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszüntették. Ezért a kuruc sereg másnap, május 1-jén letette zászlóit a majtényi síkon, s a katonák fegyvereiket megtartva hazatérhettek.

II. Rákóczi Ferenc törökországi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép maradt és marad a magyarok számára a jövőben is.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír