Közel négyezer új hallgató kezdi meg tanulmányait ősszel a Pázmányon

A Pázmány idén is kiemelkedő felvételi létszámot ért el: immár második éve haladja meg a felvettek száma a háromezres határt, 2026-ban pedig már a négyezer főt közelítette. A 2026/27-es tanévben összesen 3994 hallgató kezdheti meg tanulmányait alap-, mester- vagy osztatlan képzésben. Ez 442 fővel, vagyis mintegy 12 százalékkal több a tavalyi eredménynél, és közel 35 százalékos növekedést jelent a 2024-es adatokhoz viszonyítva.

A jelenlegi létszám még nem tartalmazza a hitéleti képzésekre felvételt nyerő hallgatókat, valamint a hamarosan induló pótfelvételi eljárás eredményeit, így a végleges összlétszám várhatóan ennél is magasabb lesz.

Az idei felvételi eljárás során tovább erősödött a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) népszerűsége. A kar képzéseire összesen 2937 jelentkező nyert felvételt – nappali munkarenden 1748 fő, levelező munkarenden 1189 fő –, ami a tavalyi 2530 főhöz képest 407 fős, azaz 16 százalékos emelkedést jelent. Az eredmény különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a kar az elmúlt években is folyamatos növekedést mutatott. A 2024-es felvételi adatokhoz képest a felvettek száma csaknem ezer fővel nőtt.

A Pázmány BTK idén is az egyik legkeresettebb hazai kar volt: a felvételi adatok alapján a pszichológia bizonyult a legnépszerűbb szaknak, de sokan jelentkeztek a kommunikáció- és médiatudomány, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi tanulmányok és a gyógypedagógia képzésekre is. Miközben a pszichológia szak ponthatára továbbra is kiemelkedően magas maradt, a kar többi képzésén emelkedtek a bekerülési ponthatárok. A legnagyobb növekedés a gyógypedagógia szakon történt, ahol a ponthatár a 2025-ös 255-ről idén 399 pontra ugrott.

A Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) évek óta arra törekszik, hogy a jogi képzési területen országos összehasonlításban magas hallgatói létszám mellett is minél több kiváló hallgatót vonzzon képzéseire. Ez a törekvés tükröződik az évről évre magas ponthatárokban.

Idén az ötéves jogász osztatlan szakon újdonság, hogy az éveken át 100 főben maximált állami ösztöndíjas létszám kormányzati döntésnek köszönhetően nagyjából a másfélszeresére nőtt, ennek megfelelően a JÁK 148 hallgatót tudott fölvenni állami ösztöndíjas, nappali munkarendű jogászképzésére. A felvételi ponthatár 464 pont volt, amely országosan is az egyik legmagasabb. Emellett további 210 önköltséges joghallgató nyert felvételt az önköltséges nappalis képzésre, az ő ponthatáruk 423 pont volt (tavaly 420). Így jogász osztatlan szakon összesen 358 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben a nappali munkarendű képzésen.

A levelező munkarendű képzésre a JÁK különösen nagy hangsúlyt fektet, mert sokan munka mellett kívánnak jogász diplomát szerezni. E képzésre idén 384 hallgatót vett föl a kar (tavaly 364 főt). A bekerüléshez 360 pontra volt szükség (egy éve 330).

A hároméves igazságügyi igazgatási alapszak nappalis képzésén összesen 70 hallgató kezdheti meg tanulmányait, közülük 35-en állami ösztöndíjas, ugyanennyien pedig önköltséges finanszírozási formában. Ugyanezen szak levelező képzésére 51-en nyertek felvételt; 31-en állami ösztöndíjas, 20-an pedig önköltséges hallgatóként. Az igazságügyi igazgatási alapszak felvett hallgatói létszáma (121) így a tavalyihoz (84) képest összességében 37 fővel, azaz 44 százalékkal nőtt. A legmagasabb pontszám a nappalis, állami ösztöndíjas képzésre való bejtáshoz volt szükséges (401).

A Master of Business Administration (MBA) szakon a tavalyihoz hasonló felvett létszám alakult ki, 13 fővel. Közülük 12-en állami ösztöndíjjal folytathatják tanulmányaikat.

A JÁK a sokéves gyakorlatának megfelelően pótfelvételit is hirdet minden említett szakán, önköltséges finanszírozási formában.

Az egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának (PPKE ITK) képzései iránt az idei felvételi eljárásban is jelentős érdeklődés mutatkozott. A rendelkezésre álló államilag finanszírozott férőhelyekhez viszonyítva a mérnökinformatika BSc képzésre közel négy és félszeres, míg a molekuláris bionika mérnöki BSc szakra több mint kétszeres volt a túljelentkezés. A felvett hallgatók magas felkészültségét jelzi, hogy átlagpontszámuk a molekuláris bionika mérnöki BSc szakon 403, a mérnökinformatika BSc képzésen pedig 382 pont volt.

A kar mesterképzései iránt is stabil érdeklődés mutatkozott: a bioinformatika MSc és az infobionika mérnöki MSc képzések továbbra is vonzó lehetőséget kínálnak az interdiszciplináris tudományterületek iránt érdeklődő hallgatók számára.

Az idei felvételi eljárás újdonsága volt a kar új mesterséges intelligencia informatikus MSc képzése, amely már első meghirdetésekor felkeltette a jelentkezők figyelmét. A mesterséges intelligencia napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő szakterülete, amely az ipartól az egészségügyön át a kutatás-fejlesztésig egyre meghatározóbb szerepet tölt be. Az új mesterképzés célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik nemcsak alkalmazni tudják, hanem képesek fejleszteni és felelősen alakítani is az MI-technológiákat.

A kar vezetése örömmel tekint az idei felvételi eredményekre, amelyek megerősítik, hogy a Pázmány ITK interdiszciplináris, jövőorientált képzései továbbra is vonzó alternatívát jelentenek a mérnöki, informatikai, a bionika és a mesterséges intelligencia iránt érdeklődő fiatalok számára.

A Hittudományi Kar (Pázmány HTK) felvételi eljárása az országos felsőoktatási felvételitől eltérő rendben zajlik, mivel a hitéleti képzésekre külön szabályok vonatkoznak. Ennek megfelelően a végleges felvételi eredményekről később ad tájékoztatást a kar.

Azok számára, akik ezúttal nem nyertek felvételt a megjelölt képzésekre, hamarosan megnyílik a pótfelvételi eljárás. Ennek keretében ismét lehetőség lesz jelentkezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghirdetett képzéseire, amelyekről rövidesen részletes tájékoztatást adnak.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem 

Magyar Kurír