Közelítések a 800 éves Naphimnuszhoz – A Pázmány konferenciáját ajánlja Bagyinszki Ágoston

Az alábbiakban Bagyinszki Ágoston OFM, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontjának keretei között működő „Természet Könyve” kutatócsoport alapító-vezetője Ádám Rebeka Nóra kérdéseire válaszolva arról beszél, hogyan teremthet a Naphimnusz élő párbeszédet a tudományágak között, miként inspirálhatja a mai fiatalokat a természet és a hit összefüggéseinek felfedezésére, és hogyan világít rá a természetmisztika és a kortárs ökológiai gondolkodás összefonódására.

– Hogyan született meg a Naphimnusz-kutatócsoport ötlete?

– Baráti szálakon kapcsolódó egyetemi kollégákkal hónapról hónapra online beszélgetéseket tartottunk, ahol valaki mindig hozott egy gondolatot, amire a többiek reagáltak, és ebből idővel kibontakozott egy közös élmény. Azt tapasztaltuk, hogy ha kilépünk a saját szakterületünkről, de megőrizzük a szakmai igényességet, és közben emberek maradunk a szó holisztikus (az egészet szem előtt tartó) értelmében, akkor valami nagyon izgalmas dolog történik. Így jött létre a Naphimnusz-kutatócsoport, amelynek középpontjában Szent Ferenc vallási élménye áll. Ennek tágabb keretét a „Természet könyve” gondolat (mint a Szentírás könyvének analógiája) adja, amely abból indul ki, hogy a keresztény hagyományban a természet maga is egyfajta kinyilatkoztatás. Már az ókori egyházatyák is beszéltek arról, hogy

a teremtés egy nagy könyv, amelyen keresztül Isten gondolataival találkozhatunk.

A Naphimnusz ebbe a szellemi mátrixba illeszkedik: nem a semmiből pattant ki, hanem a 13. századi kultúra gazdag hagyományából merített.

 – Miért fontos ma újra elővenni ezt a hagyományt?

– Mert a természeten keresztül megélt istenélmény nem idegen a mi civilizációnk számára. Ha ma istenkeresés céljából egy fiatal inkább kirándulni megy, mint templomba, az, ha nem is ideális, de értelmezhető a keresztény hagyományban, hiszen mindig úgy tartották, hogy

a teremtett világban is felfedezhetjük az isteni önközlést. A Naphimnusz ennek egy különösen szép megfogalmazása, amely ráadásul képes párbeszédbe lépni a modern tudományos gondolatokkal is, legyen szó akár ökológiáról vagy evolúcióbiológiáról.

– Ennek szellemében október 4-én Közelítések az idén 800 éves Naphimnuszhoz címmel konferenciát szerveznek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Mit érdemes tudni róla?

– Szent Ferenc híres imakölteményét szeretnénk több irányból megközelíteni, és azt vizsgálni, hogy nyolcszáz év távlatából hogyan szólít meg minket – miért fontos ma, és milyen üzenetet hordoz a különböző tudományterületek felől nézve. A konferencia egyszerre multi- és interdiszciplináris. Fontos számunkra, hogy ne csak szűk akadémiai körben zajló tanácskozás legyen, hanem egy meghívó jellegű, nyitott esemény, ahol izgalmas találkozások jöhetnek létre. Várjuk mindazokat, akiket Szent Ferenc öröksége bármilyen módon megszólít. Nem lelkigyakorlatról vagy evangelizációról van tehát szó, hanem azt célozzuk, hogy bemutassuk a Naphimnusz kulturális értékét. Ugyanakkor reméljük, hogy azok számára is tartogat új szempontokat, akik ferences örökségből érkeznek, és eddig inkább csak a belső, spirituális oldaláról ismerték ezt a szöveget.

– Milyen fő témakörök mentén közelítenek Szent Ferenc művéhez?

– A konferencián négy fő irányból közelítünk a Naphimnuszhoz. Egyrészt teológiai szempontból vizsgáljuk, hiszen Szent Ferenc számára ez a szöveg mindenekelőtt imádság, amely vallási összefüggésben nyeri el igazi értelmét. Másrészt fontos számunkra az ökológiai perspektíva is: a Naphimnusz szorosan kapcsolódik Ferenc pápa Laudato si’ enciklikájához, amely a fenntarthatóságról és a teremtésvédelemről szól, és éppen ezt a költeményt használja kulcsként a mai gondolkodáshoz. Emellett az irodalmi értéke sem elhanyagolható, hiszen a Naphimnusz költemény is, az olasz nyelv egyik korai nyelvemléke. Irodalomtudósok és költészettel foglalkozó kutatók azt mutatják majd meg, hogyan rezonál Szent Ferenc öröksége például Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky vagy Weöres Sándor költészetében. Végül pedig a spiritualitás dimenziója is izgalmas:

azt a kérdést szeretnénk körbejárni, miként szólít meg bennünket egy ilyen műalkotás a keresztény lelkiség határvidékén, személyes és lelki értelemben.

Az interjú teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható.

Forrás: Ferences Média

Fotó: Merényi Zita, Bagyinszki Ágoston

Magyar Kurír