Közös a siker és a felelősség is – Megtartották a Pázmány bölcsészkarának diplomaátadóját

Hazai – 2025. július 17., csütörtök | 17:07

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara 2024/25-ös tanévének diplomaátadó ünnepségét július 17-én, csütörtökön tartották Budapesten, a Szent István-bazilikában.

A nap folyamán három turnusban több mint hatszázan vehették át oklevelüket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) diplomaátadóján.

Az ünnepség elején Kuminetz Géza, a PPKE rektora vezetésével a Szent István-bazilika oltára elé vonultak az egyetem és a bölcsészkar vezetői: Szabó István rektorhelyettes, Birher Nándor Máté, a PPKE BTK dékánja, Nemesi Attila László tanulmányi dékánhelyettes, Kőszeghy Miklós tudományos és kutatási dékánhelyettes és Major Balázs külügyi és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes.

A diplomaosztón a Pázmány társkarainak és az egyetem partnerintézményeinek vezetői, a bölcsészkar oktatói és munkatársai mellett többek között jelen volt és a köszöntőbeszédet mondott Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért, Szak- és Felnőttképzésért, Fiatalokért Felelős Államtitkárságának főtanácsadója, Kotánczi Hanna, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke, valamint Martí Zoltán, az Alumni Tanács tagja.

A Himnusz közös eléneklése után Kuminetz Géza rektor adott hálát Istennek az új diplomásokért, a tanulmányi évek eredményeiért. A rektor beszédében a Pázmány katolikus értékrendjét hangsúlyozta, amelyet a tanulmányi évek során az oktatók igyekeztek átadni a hallgatóknak.

„A katolikus egyetem szellemi és spirituális értékek gyűjtője, őrzője és gazdagítója, valamint közvetítője.

Elemzi, értékeli a katolikus hit segítségével a történelem során keletkezett világnézeteket, szakismereteket, valamint tudományáganként kísérletet tesz egy átfogó szintézisre”

– mondta Kuminetz Géza.

A továbbiakban a rektor arról beszélt, hogy vannak olyan alapelvek és bizonyos készségek, amelyek segítenek a valós (és nem látszat-) ismeretek megszerzésében. „Tudom, hogy hiszek, hiszem, hogy tudok. Vagyis a hitnek nem a tudás, hanem a hitetlenség az ellentéte, a tudásnak pedig nem a hit, hanem a tudatlanság.

Az emberi élet és kultúra egyaránt épül hitre és tudásra, ezek örök kísérőink. De ha egymás antagonisztikus ellentétévé válnak, akkor kísértőink leszenek. Hol a tudás akarja leigázni a hitet, hol a hit próbálja maga alá gyűrni a tudást”

– folytatta a rektor.

Nem szabad tehát bizonyos világmagyarázó elveket kizárólagossá tenni, ugyanakkor nem szabad lebecsülnünk a múltat sem. Az élet és a tudomány sem velünk kezdődött” – szögezte le a Pázmány vezetője, majd hozzátette: a valódi ismeretek megszerzésében a szellem sajátos készségei segítenek, amelyek nem velünk születettek.

Kuminetz Géza ezek közül a tárgyilagosságot, a bátorságot és a felelősségvállalást emelte ki. Ezen erények együttes érvényesítésére példaként egy megtörtént esetet mesélt el, amely Kodály Zoltánról szólt. Egy alkalommal a kollégák a zenetudós asztalára tették egy újdonsült zenemű kottáját. Kodály azonnal tanulmányozni kezdte a művet, s közben a munkatársai arra lettek figyelmesek, hogy a tudós-művész arca egyre inkább elsötétül, láthatóan nagyon küzd magában valamivel.

Egy idő után Kodály a foga közt a következő mondatot préselte ki: „jobb, mint az enyém”. „Erre a szellemi magaslatra kellene eljutni, és ezt kívánom önöknek, frissdiplomásoknak is. Az elmúlt években az egyetemünk igyekezett megadni ehhez a szellemi-spirituális tőkét” – zárta a köszöntőjét a Pázmány rektora.

A beszéd után egyetemes könyörgések hangzottak el Birher Nándor a PPKE BTK dékánja vezetésével. A dékán többek közt könyörgést mondott a bölcsészkar oktatóiért, munkatársaiért is, valamint külön megemlékezett a meghalt kollégákról, köztük a napokban elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történészről, a PPKE BTK professzor emeritusáról, a Történettudományi Intézet korábbi vezetőjéről.

A könyörgések után a jelenlévők közösen elmondták az egyetem imáját, majd a diplomásokat Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért, Szak- és Felnőttképzésért, Fiatalokért Felelős Államtitkárság főtanácsadója köszöntötte.

Hegyi László többek közt azt hangsúlyozta, hogy „a diploma tanúsítvány arról, hogy önök kitartóan dolgoztak, fejlődtek, képesek lettek arra, hogy megállják a helyüket a világban, a társadalom felelősen gondolkodó tagjaiként, bölcsészként pedig kutathatnak és irányt is mutathatnak, amikor arra szükség van.”

A minisztériumi főtanácsadó buzdította a frissdiplomásokat, hogy „legyenek büszkék, hogy a Pázmányon szerezhettek oklevelet, és itt, a Szent István-bazilikában vehetik át, még akkor is, amikor egyes vélemények szerint itt veszélyeztetik a tudományos integritást, amikor nehezményezik az egyetem nevében használt katolikus szóból eredő kötelezettségeket és ha majd azt állítják, hogy alma materük a vallási extremizmus egyik bástyája.

Bölcsészként, társadalomtudósként ne higgyenek ezeknek a hangoknak! Az egyházi intézmények elidegeníthetetlen joga és kötelessége, létesítő oka, hogy az adott Egyház tanítását közvetítsék. Magyarországon ma szabad egyetemválasztás van; a hallgatók 11 százaléka, az oktatók 13 százaléka tevékenykedik egyházi főiskolán, egyetemen. Engedtessék meg ezen intézmények számára, hogy saját értékrendjük szerint végezzék munkájukat, és munkatársaiktól is elvárhassák ezt.”

Hegyi László elmondta: „a középkorban az egyházi intézmények úgynevezett hiteles helyek voltak, joguk volt oklevelek kiállítására. Ma, amikor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye társszékesegyházában átveszik a végzettségüket tanúsító oklevelüket, amelyet a PPKE állított ki, szintén egy hiteles helyről kapják a diplomájukat. Ezt a hiteles helyet Pázmány Péter 390 évvel ezelőtt a kereszténység időtálló értékeinek képviseletére, tanítására alapította. Az egyetem ma sem tehet mást, s ezt minden oktatónak és hallgatónak tudnia kell és tiszteletben kell tartania, amikor mérlegeli, hogy csatlakozzon-e a Pázmány közösségéhez.”

Ez a stratégia gyümölcsöző, hiszen az elmúlt években évenként mintegy ötszáz fővel nőtt a PPKE bölcsészkarára első helyen jelentkezők száma – szögezte le a minisztériumi főtanácsadó.

Hegyi László köszöntője után Birher Nándor Máté, a PPKE BTK dékánja mondott ünnepi beszédet. „Úgy hozta az élet, hogy most dicsekednem kell – kezdte a dékán –, a most végzett BA-sokkal együtt indultunk három évvel ezelőtt, azóta a felvételt nyert hallgatók száma megduplázódott.

A Z épület is megtelt, sorra foglaljuk el az emeleteket. Nem tömeget növelünk, hanem szintet lépünk. Mindent meg is teszünk azért, hogy ezt a folyamatot fenntartsuk. Nagyon nagy érdeklődés mellett indult el a társadalomtudományi doktori iskolánk, megtettük az első határozott lépéseket a keresztény gazdaságtudományi képzések irányába, szeptemberben indul az első évfolyam.

Szerintem rekordot állítottunk fel azzal, hogy az általunk létrehozott gondoskodáspolitika-mesterképzésre kétszáz feletti volt az elsőhelyes jelentkezők száma; a modern Közel-Kelet tanulmányok, a mesterséges intelligencia alkalmazással összefüggő képzések szintén hihetetlenül népszerűek, sőt elsők voltak országosan.

A pszichológusaink az információs technológia és a bionika terén PhD-t szerezhetnek, és részt vehetnek az iparban is hasznosítható kutatásokban. Elmondhatjuk, hogy a nemzetközi figyelem középpontjában vagyunk, keletről és nyugatról egyaránt.”

A dékán hangsúlyozta, hogy a Pázmány és a diplomásai együtt vesznek részt a küzdelmekben és a sikerekben is. „E sikerek jelentős része önöknek köszönhető” – fordult a frissdiplomásokhoz Birher Nándor, majd arról is beszélt, hogy „értékes, igazán jó diplomát kapnak”. Hozzátette: „nemcsak az átadott tudás, hanem az itt megszerzett kapcsolati háló miatt is”. A dékán elmondta, hogy „a Pázmányosokról köztudott, hogy jó emberek, van szívük, és ezt a munkaerőpiac is tudja.”

Birher Nándor kifejtette: „Pázmányosként felelősek lettünk egymásért, a lelkünk is összekapcsolódott. Ugyanakkor a közös sikerek nem valósulhattak volna meg a Katolikus Egyház, hazánk, a család és a barátok támogatása nélkül. Köszönet mindezért!”

A dékán beszédében, mintegy üzenetként leszögezte: „Ne feledjék, mindig van mód megtérésre, bűnbánatra és bűnbocsánatra! Döntéseikben jussanak eszükbe Boldog Apor Vilmos édesanyjának szavai: »Ha nem tudod mit válassz, válaszd a nehezebb utat!«”.

Utalt Ferenc pápa utolsó enciklikájára is, amelyben azt írta: „a költészet és a szeretet fogja megmenteni az emberiséget”. Engedjék, hogy a költészet, a szívük éljen Önökben! Ami ugyanis a szívben történik az az örökkévaló, a tudás mindig csak a szív szolgálólánya lehet.”

A Pázmányos közösség által „kultúrát, életszeretetet, hitet, reményt, szeretetet kívántunk átadni önöknek, így lesz az egyetemünk a remény laboratóriuma.

Kívánom, hogy Isten áldja meg minden tevékenységüket!” – zárta beszédét Birher Nándor dékán.

A következőkben Kotánczi Hanna, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke szólt a frissdiplomásokhoz és családtagjaikhoz, majd Martí Zoltán, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Alumni Tanácsának tagja köszöntő szavait hallhatták a jelenlévők a Pázmány nagy családjának összetartó erejéről. 

A beszédek után kezdődött a diplomák átadása, ebben részt vett Kovács Ákos, a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet vezetője, Kántor Zoltán, a Nemzetközi és Politikatudományi Intézet képviseletében és Bögre Zsuzsanna, a Szociológiai Intézet képviseletében. 

Az ünnepi alkalmon a zenei szolgálatot Szotyori Nagy Gábor orgonaművész látta el. A bölcsész fogadalomtétel után a jelenlévők közösen elénekelték a Szózatot, majd közös fénykép készült a frissdiplomásokról és az egyetemi vezetőkről a bazilika előtt. Aznap további két turnusban folytatódott a PPKE bölcsészkar diplomaátadója.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria