Felzárkózó települések (FeTe) program – biztatóan hangzik, már a nevéből sejthető, hogy a megvalósítása összetett feladat, sok ember összehangolt munkáját feltételezi. Amit a fotókon látunk, amiről a miniszterelnöki biztos mesél, az egy városban született és felnőtt ember számára nagyon távoli világ; olyan helyzetek, amelyekre a legtöbb ember nem is gondol. Az elkötelezettségen, szenvedélyen túl igen nagy bátorságra is szükség van ennek a programnak az irányításához, végrehajtásához. Hiába a jelentős anyagi fedezet, a mélyszegénységben élő, többnyire romák lakta kis falvakban ennek a többszöröse sem lenne elég. A befektetett tudás, emberi energia viszont kincset ér, de hogy mennyit, az nagyon nehezen mérhető, bár vannak adatok, amelyek egyértelmű eredményeket mutatnak.
Kérdés, hogy amikor azt halljuk például, hogy országos szinten 93 mélyszegénységben élő ember nem vesztette el a látását, mert felismerték és kezelték a szembetegségét, azt értékeljük-e kellőképpen.
És mindazt a sok jót, ami az okosan eltervezett és nagy türelemmel végzett program eredményeként megszületik. Mert hibákat könnyű találni egy olyan terepen, ahol minden romokban hever, ahol nagyon figyelmesen kell megkeresni azt a keveset, amiből építkezni lehet.
Áprilisban hatvan újabb településen indult el a 2019 nyarán elkezdődött, és végül majd 300 települést érintő program, amely ezzel immár 178 helyszínen van jelen. Van, ahol már négy éve zajlik a munka, másutt csak idén áprilisban kezdődött. A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású.
A jelenlét alapú rendszer kulcsa, hogy felállítja a diagnózist, és eszközöket bocsát rendelkezésre. Nem úgy mennek oda, hogy megmondják, mit kell tenni, hanem figyelnek, és igyekeznek felismerni, hogyan tudnak „jelen lenni”. A Jelenlét Pontok, azaz a falvakban tevékenykedő valamelyik szervezet (összesen húsz karitatív szervezet bevonásával működik a program) által nyitott házak ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Aki járt már mélyszegénységben élők között, az tudja, mennyire fontos mutató az is, hogy növekszik a szeretet, gyerekek és felnőttek szeretetet kapnak és adnak, és egyszerűen szeretnek ott lenni, ahol megvalósul ez a fajta jelenlét.
Természetesen vannak a programnak mérhető eredményei is, az évek múlásával egyre több. A Jelenlét Pontokon az a cél, hogy biztosítsák a gyerekeknek a teret a játékra, a lehetőséget a tanulásra, a sportolásra, a zeneoktatást, a felnőtteknek pedig az ügyes-bajos hivatali dolgaik intézésén kívül sokféle tevékenységet, például virágos- és veteményeskert gondozását. A gyerekekre fókuszálnak, a legnagyobb figyelemmel életük első ezer napjára, amikor kifejlődnek alapvető képességeik. Alapelv, hogy minden megszületett kisgyermek kapja meg a támogatást, illetve az édesanyák már a gyermek születése előtt is megfelelő segítségben, tanácsadásban részesüljenek: van terhesgondozás, babacsomag, szülésfelkészítés, később ringató, mesélő foglalkozások… felsorolni sem lehet, mennyire sokrétű a kisgyerekes családok támogatása. De nem csak a legkisebbekre figyelnek, hiszen – amint Vecsei Miklós hangsúlyozta –
a gyerekeket az óvodán, iskolán keresztül egészen a foglalkoztatásig támogatni kell, és ha bárhol megszakad a sor, elveszik a befektetett munka nagy része. Ezért fontos, hogy a programnak több évtizeden át kell működnie.
Mindenki tehetséges valamiben, és ők ezt a tehetséget keresik meg, hozzák elő a gyerekekből.
Nem tehetséggondozást végeznek, hanem minden gyerekkel foglalkoznak, és ha valakiben különleges tehetség van, az utat tör magának a lehetőségek között.
A foci és a zene különösen fontos. Nyitott focipályákat építenek, amelyeket reggeltől estig használhatnak a gyerekek, a focicsapatok tagjairól még kártya is készül, mint a nagyokról, mezben vannak lefotózva, a játékosra jellemző adatokkal. A zene pedig örömzenélés, a tanárok köztük játszanak. A Szimfónia Program a zenét eszköznek használja a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésének segítésére. Az összetartozás, az együtt alkotás öröme látszik a koncertjeiken fellépő gyerekek szemének csillogásán, és rendszerint nagy sikert aratnak, a Zeneakadémiától kezdve a kisebb művelődési házakig állva tapsolják meg őket. És bár a program fő célja nem a tehetségkutatás, segítségével jó pár tehetség bontakozik ki. Nemrég hallhattam egy koncertjüket, és a fellépők közt Rolit, akit Monorról kicsi kora óta ismerek, és aki felvételt nyert a Snétberger Alapítvány iskolájába.
A miniszterelnöki biztos beszélt arról is, milyen sok nehézség akadályozza a program megvalósulását, amelyekkel szembenézni mindennapos feladat és nagy felelősség. Számos család kerül adósságcsapdába, előfordul, hogy pár milliót érő házak lakói húszmilliós adósság terhét hordozzák. Az uzsoravilágban az emberi élet már annyira szétesett, hogy nincsenek célok. Amikor a jóléti társadalomban megszületik egy gyermek, elképzeljük, mi lesz belőle; ezeken a helyeken sokszor az egyetlen cél, hogy este tudjanak neki enni adni.
Ha nincs cél, az akarat megszűnik” – nehéz a nyomorúságnak ezeket a beszűkült tereit kinyitni, sok türelem kell hozzá.
Gyönyörű tájakon fekszik a programban részt vevő települések nagy része, ám ahogyan a kamera egyre közelebb megy, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, milyen feneketlenül mély a nyomorúság. A támogatottak nem kizárólag a roma lakosságból kerülnek ki, de a programban részt vevő, azaz a leginkább rászoruló települések lakosságának nagy része roma. A következő húsz évben az ország lakosságának 7-8 százaléka ezeken a településeken születik majd meg, vagyis egyértelműen közös ügyünk a felzárkóztatás – kulcsfontosságú, hogy ezt a társadalom megértse.
Komárom-Esztergom megye lakossága körülbelül annyi, mint a 300 felzárkózó településé összesen. Ehhez képest, a néhány évvel ezelőtti adatokat nézve, az egész megyében 2700 gyerek született egy évben, az első gyereküket világra hozó édesanyák átlagéletkora 30 év volt, míg az érintett kistelepüléseken 5000 gyerek született, az elsőgyerekes anyukák átlagéletkora pedig 20 év. A komfort nélküli lakások aránya Komárom-Esztergom megyében összesen 4,5 százalék, de a falvakat tekintve 24 százalék. Van olyan település is, ahol 72 lakás közül mindössze kettőben van víz…
A program gazdái keresik a fejlődés útját, megvásárolnak házakat, telkeket, az a céljuk, hogy minden egyes négyzetméternyi föld művelés alá kerüljön. Ezenkívül számos megoldással segítik az ott élőket, a leglátványosabbak ezek közül talán a közösségi naperőmű (amelyet 21 új helyszínen valósítanak meg), valamint a sokakat foglalkoztató üzemek, mint például varroda, sütöde, asztalosműhely. A gazdaságfejlesztés fordulópontot jelenthet az ott élők számára. Meglévő iskolaépületeket újítanak fel, korszerűsítenek, műhelyiskolákat hoznak létre. Házakat építenek, de nem adják át a tulajdonjogot, hanem bérbe adják a lakóknak, és minden ház – a felújítottak is – előre fizetős mérőórákkal rendelkezik. A rekortán burkolatú pályák a sporton kívül más közösségi rendezvényeknek is helyet adnak ezekben a falvakban. Mobil orvosi rendelőkben végzik az egészségügyi vizsgálatokat, a modern telemedicina alkalmazásával. Mozgó állatorvosi rendelővel mennek a településekre, ahol annyira elszaporodtak a kóbor kutyák, hogy veszélyes lehet egyedül iskolába engedni a gyerekeket. Számos kritikus helyzetet felvállalnak, amelyeknek a rendezése a mélyszegénységben élők számára megoldhatatlan, az egyszerű tetőfelújítástól kezdve az adósságrendezésig.
A Máltai Manufaktúra Fetekert néven megnyitotta a budai Fény utcai piac második emeletén üzletét és kávézóját, ahol az ország felzárkózó településeiről érkező, helyi termelésből, helyi munkaerővel előállított gasztronómiai és kézműves termékek töltik meg a polcokat.
Gyönyörű kiadványok is készültek a programról és annak egyes elemeiről. Az egyik az elhagyott templomokat mutatja be, köztük a tarnabodit és a csenyéteit, ahol az látszik, hogy
elsőként nem az épület, hanem a közösség áll helyre, alakul újjá,
és a kopott, romos templomokat újra birtokba veszi és élettel, imával tölti meg.
Szerző: Thullner Zsuzsanna
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria