Közösen az Úr asztalánál? – Ökumenikus javaslat súlyos kérdőjelekkel

A dokumentumban foglalt javaslat recepciója most új szakaszba lépett: a Hittani Kongregáció levélben nyilvánított véleményt a szövegről. A fejleményeket Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője foglalja össze.

Az Ökumenikus Munkacsoport, az első pártfogói után Jaeger–Stählin kör néven is ismertté vált teológiai munkaközösség 1946-ban kezdte meg munkáját Paderbornban. Állásfoglalásaik és teológiai tanulmányaik közül különösen nagy visszhangot váltott ki a tavaly ősszel Közösen az Úr asztalánál címmel kiadott tanulmány, amely szorgalmazza, hogy lutheránus és katolikus hívők, különösen vegyes felekezetű házastársak, részesüljenek egymás egyházának Eucharisztiájában/Úrvacsorájában. A Hittani Kongregáció Luis Ladaria bíboros-prefektus és Giacomo Morandi püspök aláírásával 2020. szeptember 18-án kelt levele azonban súlyos kifogásokat fogalmaz meg a javaslattal szemben.

Maga a viszonylag rövid, mindössze hatvan oldal terjedelmű ökumenikus tanulmány nyolc fejezetben igyekszik alátámasztani és felvezetni az oltárközösségre tett javaslatát. A teológiai megfontolások sorában különösen fontos a korai kereszténység liturgikus formáinak sokféleségére hivatkozó érvelés, mely szerint már az Újszövetségben és az ókeresztény korban sokféle eucharisztikus ünneppel találkozunk, és a sokféleség olyan nagymértékű, hogy a liturgiában végső soron még Jézus utolsó vacsorán mondott alapítási szavainak megismétlése sem nélkülözhetetlen (2. fejezet). A szöveg szerint eucharisztikus közösség a teljes látható és intézményi egyházi közösség nélkül is lehetséges, mert az eucharisztikus liturgiában Jézus Krisztus az elsődleges cselekvő, s minden megkeresztelt ember tagja Krisztus testének (7. fejezet). A lutheránusok és a katolikusok javasolt eucharisztikus közössége tehát a kölcsönösen elismert keresztségen alapul: akik tagjai Krisztus testének, nem akadályozhatók meg abban, hogy az Eucharisztia révén létrejövő egyházi közösségnek is tagjai legyenek (8. fejezet), ám ehhez nincs szükség új liturgiák kialakítására – állítja a dokumentum.

A munkacsoport protestáns és katolikus vezetői, Volker Leppin tübingeni egyháztörténész és Dorothea Sattler münsteri professzor tízéves munka lezárásaképpen terjesztették a nyilvánosság elé a dokumentumot. A Német Katolikus Püspöki Konferencia idén május 20-án elküldte a szöveget véleményezésre a Hittani Kongregációnak. A német püspökök őszi rendes ülését megelőző napokra időzített levelében a kongregáció többféle fenntartásnak is hangot adott. A levél kifogásolja, hogy a dokumentum tisztázottnak tart olyan teológiai kérdéseket, amelyekre még nem született megnyugtató válasz, nincs tekintettel a katolikusok és a lutheránusok ortodox párbeszédpartnereikhez fűződő viszonyára, figyelmen kívül hagyja a protestáns–katolikus párbeszéd számos folyamatát és fejleményét, legfőképpen pedig nem oldja meg a valóságos jelenlétet és a krisztusi áldozatot érintő teológiai különbségek problémáját, s nem tudja tisztázni az Eucharisztia és az Egyház kapcsolatának pontos mibenlétét.

Georg Bätzing limburgi püspök, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke már tavaly elismerően nyilatkozott a dokumentumról, amelyet teljes mértékben támogatott, mivel „fontos és kivitelezhető lépést jelent a két egyház látható egységéhez vezető úton”. A német konferencia ökumenizmusért felelős tagja, Gerhard Feige magdeburgi püspök úgy fogalmazott, hogy a dokumentum „tágra nyitja a kaput az ökumené útján”, ami már csak azért is fontos, mert a hívőkben hatalmas igény él az oltárközösségre. A püspök úgy vélte, a szöveg alapján kialakuló tárgyilagos vita megoldást hozhat „az oltárközösség kétségkívül sürgető igényű kérdésében”. Ezek a szavak azonban most új megvilágításba kerülnek a Hittani Kongregáció határozott elutasításának és kételyeinek fényében.

A Georg Bätzinghez címzett vatikáni levél után Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke óva intett attól, hogy a német püspökök különutas megoldást keressenek a közös Eucharisztia kérdésében. A bíboros rámutatott: „Ha a német püspökök csekélyebb értéket tulajdonítanak a Hittani Kongregáció levelének, mint egy ökumenikus munkacsoport dokumentumának, akkor valami nincs rendben kritériumaik hierarchiájában.” A kongregáció levele, tette hozzá a Herder Korrespondenz októberi számában olvasható interjúban Koch bíboros, a Közösen az Úr asztalán című tanulmány mélyreható és tárgyilagos elemzésén alapul, s annak jele, hogy a dokumentum olyan kérdéseket boncolgat, amelyeket nem oldhat meg egymagában valamely ország Egyháza. Ezért is született meg a Hittani Kongregáció levele még a német püspökök őszi tanácskozása előtt. A különutasság kerülésére figyelmeztető vatikáni intésnek remélhetőleg pedig az is következménye lesz, hogy a 2021 májusában Frankfurtban megrendezendő ökumenikus egyházi találkozón (Ökumenischer Kirchentag) egyetlen püspök sem fogja képviselni a Közösen az Úr asztalánál javaslatát.

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír