Közösségi központként éleszti újra az alvinci Martinuzzi-kastélyt a gyulafehérvári főegyházmegye

A sajtóközlemény szerint a támogatás a NÖRI Műemlékbélyegprogram-tervezés (műemléki beavatkozások műszaki-gazdasági dokumentációjának kidolgozása) alprogramjában valósul meg.

Az alvinci Martinuzzi-kastély 2015 óta szerepel a műemlékek listáján, jelenleg az épület maradványait nem használják, romos állapotban van.

A kastély építését valószínűleg 1615 folyamán kezdték el Bethlen Gábor fejedelem kérésére. Sebastiano Serlio által inspirált tervét feltehetően a Vernából származó Giacomo Resti lombard építész alkotta meg, aki 1615 és 1634 között Erdélyben tevékenykedett. Őt tekintik az oválisba írott, nyújtott hatszög alaprajzú, szegletein rombusz alakú tornyokkal ellátott alvinci kastély tervezőjének.

Építését akkor állították le, amikor Bethlen Gábor rájött, hogy a kastély mérete messze meghaladja udvarának igényeit. A hatszögletű alaprajzú tervből a déli és északkeleti oldal sosem készült el, a délkeleti torony és a hozzá tartozó helyiségek pedig csak a földszintig épültek meg. A vár főbejárata az északi torony átalakításával készült el. Az épület még romos állapotában is egyedülálló, egyike a kevés fennmaradt 17. századi reneszánsz kastélynak.

Jelenleg a kastély egyetlen része sem használható, az épületegyüttes rendkívül romos állapotban van. Miután az 1970-es évek végén elvesztette tetőzetét, belső terei és falai is nagymértékben ki voltak téve az időjárási viszontagságoknak, ezek következtében mára elpusztult a teljes tetőzet, a kastély északi szárnyának földszintje fölül a teljes boltozat leomlott, a déli és keleti falai részben megsemmisült. Az udvar nyugati oldalán, a külső udvar felé eső saroktorony is nagyrészt az enyészeté lett. A vár két regiszterét összekötő belső lépcsősor, amely a nyugati szárny megmaradt részében volt található, szintén összeomlott. Minden faelem, beleértve az asztalosmunkákat és a valamikori bútorokat is, szintén odaveszett az idők során. Az épület régi falai nagy szakaszokon összeomlottak, ezzel együtt jelentős mennyiségű törmelék keletkezett a megmaradt falakon belül.

A mostani beruházás fő célja a kastélyszerkezet megmentése, valamint a helyi és országos turisztikai körforgásba való bekapcsolása, amely egy sor beavatkozást követően valósulhat meg.

A közleményben az alábbi munkálatokat jelölte meg a plébánia:
– a meglévő falak rögzítése és azok további romosodásának megakadályozása, a kapilláris nedvesség és az esővíz okozta károk kezelése és megelőzése;
– a történelmi elemek felértékelése, az épület történetéhez kapcsolódó elemek feltárása, a helyszín régészeti kutatása, az eredeti és értékes történelmi elemek és használható építőanyagok (tégla, kő) visszanyerése a törmelék közül;
– a kastély helyén állt egykori domonkos kolostor romjainak és művészetileg értékes alkotóelemeinek megőrzése;
– a belső falfestmények konzerválása, ahol azok megmaradtak és a művelet lehetséges;
– a kulturális használatba vételhez szükséges szerkezeti beruházások, beépítések, visszaállítások elvégzése, a kastély északi szárnyának déli és keleti oldalán lévő külső falak kiegészítésével, illetve visszaépítésével, a pince és az első emelet feletti padlózat, illetve a belső lépcsők rekonstrukciójával, valamint a faajtók és -ablakok történelmi asztalosmunkáinak helyreállításával;
– a kastélyt körbevevő terület és az udvar akadálymentesítése a mozgásukban korlátozottak könnyebb közlekedését lehetővé téve; a meglévő kerítések helyreállítása.

A finanszírozási szerződés értéke 200 ezer lej (mintegy 16 millió forint), a gyulafehérvári főegyházmegye ehhez 85 ezer lejes (nagyjából 6 millió 800 ezer forintnak megfelelő) önrésszel járul hozzá.

Látványterv: Macalik Arnold/Mossfern Építészeti Iroda

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír