Krakomperger Zoltán ezüstmiséjét ünnepelték Debrecenben

Krakomperger Zoltán megköszönte a jelenlévőknek, hogy vele együtt részt vesznek a hálaadó szentmisén, hogy részesüljenek Isten kegyelmében, aki jótéteményeivel mindig újból és újból árasztja áldását azokra, akik őszinte, tiszta szívvel keresik őt.

Az ezüstmise örömöt, alázatot és küldetéstudatot ébresztő hálaadás, mert Isten megtartotta abban a szolgálatban, melyet rábízott hívő közössége s az Egyház javára –fogalmazott a jubiláns. Hálát adott a lelkipásztori gyümölcsökért, melyek szolgálata alatt termettek az emberek lelkében és a közösség életében. A 25 évre számvetésként is visszatekintve, az elégtelenség élményeiért Isten bocsánatát kérte, mint mondta, ezek megerősítik abban is, hogy mindenben rászorul Isten újjáteremtő irgalmasságára.

A szentmise homíliájában Dolhai Lajos méltatta Zoltán atya életútját, nemcsak mint lelkipásztort, hanem teológiai tanárt, a fundamentális teológia professzorát, a hittudományok doktorát is köszöntve őt.

A papság Istentől kapott hivatás, küldetés és szent szolgálat. Senki sem vállalhatja e hivatást önmagától, csak akit Isten meghív – mondta a szónok. – Papjaink szolgálata által az a küldetés folytatódik, amit Jézus kapott az Atyától a világ megváltására. Méltó és igazságos tehát, hogy ezen az ünnepen köszöntsük az ezüstmisést, aki vállalta a hivatást, a küldetést és az Egyház szolgálatát. Jézus nemcsak küldetést adott az apostoloknak és azok utódainak, hanem ígéreteket is: „...bízzatok, mert legyőztem a világot” (Jn 16,33). „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében” (2Kor 12,9) – Jézus biztató szava nemcsak Pál apostolnak, hanem az ezüstmisés papnak is szól – hangzott el Dolhai Lajos szentbeszédében.

A szentmise végén Palánki Ferenc megyéspüspök hálát adott Krakomperger Zoltán papi szolgálatáért, melyben a papképzésre is meghívást kapott.

A fundamentális teológiával jó alapokat rak le a hivatások, a kibontakozás kezdetén a papnevelésben, és ez nagy felelősséggel jár – fogalmazott a főpásztor, hálát adva Zoltán atya a közösségben, lelkipásztorkodásban, a püspöki hivatal irodaigazgatójaként végzett hűséges, odaadó, magas szintű szolgálatáért.

Andreas Shermann, az innsbrucki Collegium Canisianum rektora az egy szív és egy lélek közösségében üdvözölte egykori diákját: szívélyes jókívánságait és Isten áldását kérte az évfordulóra; kérte, hogy imájával kísérje a nemzetközi teológiai kollégium küldetésének teljesítését. Fekete Ferenc, az egyházközség világi elnöke köszöntőjében kiemelte: Zoltán atya, „a hit hihetőségének tanára” személyében olyan papot ismerhettek meg, aki arra törekszik, hogy bensőséges kapcsolatot éljen Krisztussal, amit a legközvetlenebb módon, a legnagyobb tisztelettel, odafigyeléssel közvetít mások felé; tanító és tanúságtevő szolgálatában minden áldozatot vállal.

A szentmise a jubiláns hálaadó szavaival zárult: Az élet teljességének kulcsa a hálás lelkület elsajátítása, megőrzése és elmélyítése. „Hálád adok Istennek életem ajándékáért, a részesedésért a teremtés és a megváltás javaiban. (...) Köszönetem fejezem ki emberi és papi formálódásom tevékeny cselekvőinek, kezdve családommal, amelyben jó volt felnőni, és amely elősegítette hivatásom felismerését és elfogadását; a sort folytatom elöljáróimmal, akiknek bölcsességükért mondok köszönetet, valamint barátaimmal, akik szolgálatuk ellátásában mutattak példát. Köszönetet mondok eddigi szolgálati helyeim katolikusainak és nem katolikus hívőinek, minden jóakaratú embernek azért, hogy a Krisztusba vetett hitünk kincsét, szépségét, igazságát és örömét megoszthattuk és elmélyíthettük egymással. Mindent egybevetve Istennek legyen hála mindazért, amit ajándékozott nekünk.”

Zoltán atya bejelentette, hogy a neki szánt ajándékoknak megfelelő összeget a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Gálospetriben létesített Szentháromság gyermekotthona javára ajánlja fel.

A hálaadó ezüstmiséről készült összefoglaló teljes szövegét ITT olvashatják.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Kovács Ágnes

Magyar Kurír