165 évvel ezelőtt, 1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban Bernadette Soubirous-nak, egy szegény családból származó, tanulatlan, tizennégy éves lánynak megjelent a Szűzanya. Ezt a jelenést még további tizenhét követte, melyben Szűz Mária bűnbánatra és engesztelésre kérte az embereket a látnokon keresztül. A jelenések helyén fakadt forrásnál kezdettől fogva tapasztalnak csodás gyógyulásokat. A jelenéseket egyházi és világi hatóságok vizsgálták, azok természetfeletti jellegét 1891-ben XIII. Leó pápa hivatalosan is elismerte. Lourdes világhírű zarándokhely lett.
Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére február 11-e, a Szűzanya első lourdes-i jelenésének napja egyben a betegek világnapja. Ezen a napon a Katolikus Egyház templomaiban a papok kiszolgáltatják a betegek kenetének szentségét, mely nem utolsó kenet, hanem az élni akarás, a gyógyulás és a remény szentsége.
A betegek világnapján, február 11-én Egerben, a Fájdalmas Anya-templomban bemutatott koncelebrált szentmise elején Árvai Zoltán kórházlelkész köszöntötte az egészségügyben dolgozókat és a kórházpasztorációban részt vevő önkéntes segítőket.
A kórházlelkész rámutatott a világnap céljára, hogy Isten népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek és segítse a szenvedés megértését. „Jézus nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett. Úgy illik, hogy mi is részvéttel és imára kulcsolt kézzel emlékezzünk napjaink áldozataira. Azokra, akik a háborús cselekményekben, illetve a súlyos természeti katasztrófák miatt sebesültek meg vagy lelték halálukat.
Fohászkodjunk, hogy a föld minden népe és nemzete számára legyen szent a béke, a békés egymás mellett élés.”
A szentmise homíliájában Ternyák Csaba egri érsek kiemelte: bár mindannyian félünk és szeretnénk elkerülni a szenvedést, Jézus segítségével könnyebben elviseljük azt. Jézus példájával és szavaival arra tanít, hogy tovább kell látni arasznyi földi létünk szűk kereteinél és az örök élet távlataiba kell helyezni életünket, szenvedéseinket, sőt a bennünket sújtó igazságtalanságokat is. Jézus életében a szenvedés összekapcsolódik a szeretettel. A Krisztussal együtt hordozott keresztünk, szenvedésünk értékké válik.
Egyedül Isten képes arra, hogy meggyötört, betegségtől elcsigázott földi testünknek a feltámadásban új, örök életet adjon
– hangsúlyozta a főpásztor. – XVI. Benedek pápa a Spe Salvi kezdetű enciklikájában azt írja, hogy nem a szenvedés kiiktatása, nem a szenvedés elöli menekülés üdvözíti az embert, hanem a képesség, hogy a szenvedést elfogadja, benne érlelődjön és értelmet találjon benne a Krisztussal való egyesülés révén, aki végtelen szeretettel szenvedett.
Beszéde végén az egri érsek köszönetet mondott mindazoknak, akik életük középpontjába a betegeket állították, majd Árpád-házi Szent Erzsébetet állította példaként minden hívő elé, aki a leginkább rászoruló betegek felé fordult. „Tanuljunk mindannyian tőle, hogy a betegeinket mi is így tudjuk szolgálni, akár a kórházban, akár otthon a családban. Lássuk meg a szenvedő Krisztus arcát kiszolgáltatott embertársainkban.”
A prédikációt követően a főpásztor kiszolgáltatta a betegek szentségét mindazoknak, akik kérték, hogy testi-lelki gyengeségeikben a szentség által erőt kaphassanak.
Szöveg: Pap Ildikó
Fotó: Vozáry Róbert/Szent István Televízió
Forrás: Egri Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria