Báta a középkorban a Szent Vér kultuszhelye volt. Ennek emléke és hatása megmaradt a török pusztítás után is.
A Sárközben Báta maradt az egyedüli katolikus település; az összes sárközi falu protestáns lett. Ez annak köszönhető, hogy Bátán rendkívül erős volt a Szent Vér iránti tisztelet, és itt volt hagyománya a piros színű húsvéti hímes tojás készítésének és ajándékozásának, melynek színe a Krisztus vérére való utalás – mondta a kiállításmegnyitón Sümegi József diakónus, történész, a bátai kegyhely őre.
A bazilika falai között kialakított tárlaton Lehel Péterné, a népművészet mestere munkáit láthatják az érdeklődők. A kiállítás anyagát a művész állította össze.
A megnyitón – ismertetve a kiállítás anyagát – beszélt a tojásírás hagyományáról is, mely a 20. század közepén éledt újjá.
Lehel Péterné a nagymamájától tanulta a mesterséget, és tőle örökölte a mintegy háromszáz darabos mintagyűjteményt. Örökségét és tudását ő is igyekszik tovább adni az utána következő generációknak – mondta el a megnyitón.
Felföldi László püspök köszöntőjében gyermekkorának egyik emlékezetes mondását idézte, melyben azt kérték a gyermekektől, hogy úgy vigyázzanak a rájuk bízott dologra, mint egy hímes tojásra.
A sokak számára ismerősen csengő felszólítás a hímes tojás csodájának hármas üzenetére utal – emelte ki a főpásztor.
A hímes tojás az élet titkát, szépségét és valóságát hordozza, éppen úgy, mint mi, emberek.
Mindnyájan az élet, az isteni szeretet hordozói vagyunk, akikre Isten a szeretet üzenetét, szépségét bízta.
Küldetésünk van, üzenetet írtak ránk, ahogy a hímes tojásra, hogy Isten szeretetüzenetét el tudjuk mondani a világnak.
A kiállítás bemutatja a tojásírás folyamatát, eszközeit és mintáit is.
A gyűjtemény legértékesebb hímes tojásai üvegvitrinekben megtekinthetők.
A kiállításon, amely november elejéig látogatható a bátai Szent Vér-kegyhely bazilikájában, Lehel Péterné unokáinak munkái is láthatók.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria