Krisztusibb embert! – Konferenciát tartottak Kerkai Jenő SJ szociális apostolról

„Hogyan lett Kerkai mozgalma néhány év alatt ilyen sikeres? Hogyan állt ellen a nehézségeknek?” – tette fel a kérdést bevezetőjében Szigeti Szabolcs, az FFJA szakmai tanácsadó testületének elnöke, és ezzel ki is jelölte a Kerkai Jenőhöz kapcsolódó, most elkezdődő programsorozat első rendezvényének fókuszát. A konferencián átadták a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület Kerkai-díját, este pedig jótékonysági koncertet tartottak az arlói romamisszió javára.

A konferencia tíz előadás, egy kerekasztal-beszélgetés és Csókay Károly SJ személyes, videós visszaemlékezése segítségével mutatta be Kerkai atya életpályáját, a KALOT közösségét, a korabeli jezsuita rendet és a szociális mozgalmak szélesebb kontextusát. Az előadásokban visszatérő gondolat volt az imádságos lelkület, a szegények szolgálata, a demokrácia fontossága és a szolidaritás.

Kerkai Jenő egész életét a magyar nép felemelésének szentelte, a szegények iránti szeretet meghatározta pályafutását – hangsúlyozta előadásában Koronkai Zoltán SJ, a konferencia első előadója, aki saját szerzetesi hivatását is a KALOT-alapító jezsuita példájához köti, és most doktori disszertációt ír életművéről. Beszédében kiemelte, hogy

Kerkai Jenő a szegények elhivatott apostola volt, aki a parasztságot jól ismerte, és feléjük fordult, amikor senki sem törődött velük.

A KALOT szervezését 1935-ben kezdte Szegeden, „a kis szemináriumi szobájában mindenféle infrastruktúra nélkül” – emelte ki Balogh Margit történész, a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora, aki előadásában bemutatta a mozgalom működési elveit, tevékenységeit és négyes jelszavát: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!

Kerkai atya számára mindig fontosak voltak a munkatársai. Közülük is kiemelhető Nagy Töhötöm, akire „Kerkai harcostársaként” hivatkozott Fejérdy András. A történész vatikáni levéltári kutatásából az is kiderült, hogy Nagy Töhötöm miként közvetített a Szentszék és Moszkva között 1945-től a modus vivendi, azaz a kommunista rendszer és az Egyház békés együttélésének lehetőségéről, többek között a KALOT fennmaradása érdekében.

A további előadások szóltak a többi munkatársról is. Kovrig Béláról Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt, és méltatta a társadalomtudóst a mozgalom gazdaságelméleti alapjainak megfogalmazásáért, a magyar nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer kialakításáért.

A mozgalom meghatározó szereplője volt Bálint Sándor néprajzkutató, Kerkai atya közeli barátja és szellemi munkatársa, aki előadásaival segítette a mozgalom növekedését – róla Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke szólt.

A KALOT-ot a szovjetek 1946-ban betiltották, de szellemiségét az úgynevezett somogyi kísérlet igyekezett megőrizni. A misszió folytatásáról Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője beszélt. Előadásában kitért arra is, hogyan vádolták meg a falumissziót végzőket, majd tartoztatták le néhány hónap után Kerkai Jenőt, aki 1949 februárjától több mint tíz évet töltött börtönben.

A 20. század első felének szociális mozgalmairól és hazai szociálpolitikai kontextusáról Gyáni Gábor történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott előadást. Ugyanezt az időszakot mutatta be Gianone András keresztény szociális nézőpontból. A történész kitért XIII. Leó pápa enciklikája, a Rerum novarum (1891), valamint XI. Piusz pápa 1931-es szociális enciklikája jelentőségére, amelyek felhívták a figyelmet a munkásság kizsákmányolására, és a KALOT működését is meghatározták.

Kerkai Jenő innsbrucki tanulmányai során találkozott a jezsuita szolidarizmussal, amelynek jeles képviselője volt Heinrich Pesch SJ közgazdász és társadalomfilozófus, akitől többek között az igazságos bér fogalmának kidolgozása származik. Zachar Péter Krisztián történész előadásában beszámolt a jezsuita szolidarizmus megközelítéséről, a magántulajdon kettős – személyes és közösségi – értelmezéséről, valamint arról, hogy a jezsuita közgazdasági iskola második generációja hogyan vett részt a II. világháború utáni német gazdaság helyreállításában.

A jezsuita rend tagjai nem kényelmesedtek bele a kereszténységbe. Találkoztak vele és szembesültek a szegénységgel – hangzott el Siptár Dániel, a magyarországi jezsuita levéltár és könyvtár igazgatójának előadásában.

A társadalmi igazságosság témája közel állt a magyar rendtartományhoz olyan szerzetesek szociális tevékenysége révén, mint Bíró Ferenc, Csávossy Elemér és Varga László. Hármuk eltérő karaktere kiegészítette egymást, így tudott a jezsuita szociális misszió egyszerre tudományosan elméleti és gyakorlati is lenni

– állapította meg a történész.

A konferencia délelőtti szekciójának zárásaként adták át a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) Kerkai-díját, amelyet 2005-ben alapítottak a 20. századi jezsuita életművének tiszteletére. Idén ifjúsági képzés kategóriában Gesztes Olympia és Vikor Csaba nyerték el házaspárpárként az elismerést a középiskolás diákok személyiség- és közösségfejlesztésével foglalkozó szegedi Nagyító Alapítvány tevékenységéért. A másik kategória, a felnőttképzés díját Lindeisz Ferenc, a KIFE korábbi elnöke kapta a szervezetben végzett kiemelkedő munkájáért.

A rendezvény második része az addigi témákat továbbgondoló kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Koronkai Zoltán SJ moderált, résztvevői pedig a korábbi előadók közül kerültek ki – Balogh Margit, Mészáros József, Fejérdy András –, kiegészülve Kovács Gergellyel, Mindszenty József bíboros boldoggáavatási eljárásának viceposztulátorával.

A KALOT politikai szerepvállalása kapcsán szóba került a Horthy-korszakhoz való viszonyulás kérdése, Mindszenty szerepének és a modus vivendinek az értékelése. Emellett beszélgetés bontakozott ki arról, hogy a klerikális felügyelet alatti politika vagy egy autonóm keresztény párt lett volna-e kívánatosabb, és arról is, hogy létezik-e politikai katolicizmus, és az szolgálja-e az Egyház evangelizációs törekvését.

A konferenciát Koronkai Zoltán zárta, aki megköszönte a szekcióelnökök (Szilágyi Csaba, Kemény Gábor, Molnár Antal) és az előadók közreműködését, valamint a közönség érdeklődését. Zárszavában megerősítette, hogy a Kerkai Jenő tiszteletére rendezett események folytatódnak, és a tervek között szerepel írásainak, lelkigyakorlatos beszédeinek publikálása is.

A konferencia után jótékonysági koncertet tartottak az arlói romamisszió javára, melyen fellépett Handó István operaénekes, Vékey Marianna zongoraművész, Lehoczky Hajnal énekes, valamint az arlói Szimfónia-program növendékei.

Forrás: Jezsuita.hu

Fotó: Munkácsi Péter

Magyar Kurír