Küldetés és kiválóság – A katolikus egyetemek jövőjéről tartottak témahetet a Pázmányon

A hét két kiemelt témája a katolikus küldetés és kiválóság egymással való kapcsolata és az egyetemek szempontjából kiemelten fontos úgynevezett Z generáció (az 1996 és 2009 között születettek) megismerése volt. Az ezeket a témákat feldolgozó két nyílt napon a Pázmány különböző karairól érkezett előadók és vendégek is részt vettek.

A workshop első napján Karacs Kristóf, a PPKE ITK általános és nemzetközi dékánhelyettesének megnyitóját Vincze Krisztián, a PPKE külügyi és tudományszervezési rektorhelyettesének előadása követte.

Vincze Krisztián atya előadásában a II. János Pál pápa által 1990-ben kiadott Ex corde Ecclesiae enciklikában foglaltakra támaszkodva hangsúlyozta a kereszténység értékét és jelentőségét az oktatásban és a tudományban, kiemelve az ezek között lehetséges szinergia fontosságát. Beszélt a katolikus egyetemek által átadott többlettudásról is, arról, hogy az egyetemi oktatás és kutatás során minden tudományterületen szem előtt kell tartani az igazságosság és a közjó szempontjait is. Hangsúlyozta emellett, hogy a katolikus egyetemek a hallgatókra mint egész emberre tekintenek, figyelembe véve személyük intellektuális, érzelmi és kulturális dimenzióit is, így lehetőségeket nyújtva a személyes növekedésre és egy átfogó világszemlélet kialakítására is.

Vincze Krisztián végül a katolikus egyetemek közösségének egyedi, különleges voltát emelte ki, amely hosszú távon is alakítja a hallgatók életét, és segít, hogy az egyetemhez való kötődésük a diploma megszerzését követően is megmaradjon.

A délelőtt második felében Gájer László atya, a Hittudományi Kar Keresztény Bölcseleti Tanszékének vezetője tartott előadást Ferenc pápa a PPKE ITK-n áprilisban elmondott beszéde kapcsán. Bevezetőjében az előadó arról beszélt, hogyan alakult át a keresztény Európa létezésébe vetett bizalom a Szovjetunió összeomlásától napjainkig. Rámutatott, hogy bár Európa a kereszténység szempontjából átmeneti állapotban van, az Egyház – ha az egész világot tekintjük – erős és gyarapszik.

Délután Csimma Ágnes, a PPKE ITK nemzetközi koordinátora tartott előadást a munka megszenteléséről, arról, hogy miként tudunk a munkánkon keresztül magunk is az életszentség felé haladni.

A külföldi vendégek szerdán Esztergomba, a PPKE BTK Régészettudományi Intézetébe látogattak, ahol bepillantást nyerhettek abba, hogy az intézet által folytatott angol nyelvű régészképzés miként járul hozzá az egyetem keresztény missziójának betöltéséhez, a sokszor igen nehéz körülmények között élő jordániai, szír, egyiptomi és egyéb közel-keleti keresztények képzésén, valamint kultúrkincseik megmentésén keresztül. A vendégek megismerkedhettek az intézet külföldi ásatásaival, a Pázmányon tanuló egyiptomi doktorandusz tanúságtételén keresztül pedig arról is mély benyomást szereztek, hogy mindezt a segítséget miként élik meg közel-keleti keresztény testvéreink. Ezt követően meglátogatták a Keresztény Múzeumot.

A témahét második nyílt napján az 1996 és 2009 között születettek, az úgynevezett Z generáció megismerésére fókuszáltak a jelenlevők. A Pázmány számára különösen is fontos ez a generáció, hiszen ennek tagjai az egyetem jelenlegi (és közeljövőbeli) hallgatói, akiknek megértése, oktatása, teljes körű nevelése a feladata.

Bár a Z generációval kapcsolatban sok negatív, általánosító véleményt hallani, Pusker Máté, a PPKE ITK Hallgatói Tanácsadó Központjának vezetője előadásában megerősítette, hogy a fiatal és idősebb generációk közötti távolság, meg nem értés nem új keletű, már Arisztotelész is írt erről Kr. e. 350-ben. A távolság oka lehet, hogy a generációk limitáltak az általuk elérhető tapasztalatokra, amelyek által fogékonyabbá válnak bizonyos gondolkodásmódokra. A gondolkodásmódban való eltérések inkább érettség, életszakasz, karrierszakasz vagy egyéb fejlődési faktorok mentén keresendők.

A Z generáció jellemzőivel, az általuk képernyő előtt töltött idővel és ennek a hosszú távú memóriára és gondolkodásra gyakorolt hatásával kapcsolatban különösen izgalmas előadást tartott Szőke-Milinte Enikő, a PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Intézetének docense. Munkatársa, Fodor Richárd a tanulási folyamat különböző alapelveiről és elméleteiről tartott szemléletes bevezetőt.

A hallottak feldolgozása csoportmunkában, különböző szempontok alapján történt, az eredményt – a témának megfelelően – infografikán is ábrázolták a résztvevők.

A délelőtt második részében Komáromi László, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja beszélt a hallgatóik körében lefolytatott felmérésről, és arról, hogy a kar minderre milyen válaszokat próbál adni.

Délután a PPKE ITK hallgatói (Bajner Katalin, Börcsök Berta és Fehér Márton) mutatták be egy, az ITK-n nemrégiben végzett felmérés alapján, hogyan élik meg a kar hallgatói, hogy katolikus egyetemre járnak: mi az, ami számukra értékként megfogalmazódik, és mik azok a pontok, ahol előrelépést várnak.

A nemzetközi témahét zárónapján a külföldi vendégek látogatást tettek a PPKE BTK-n és a PPKE ITK kutatólaboratóriumaiban is.

A vendégek és a szervezők, a PPKE ITK nemzetközi osztályának munkatársai egyetértettek abban: a témahéten elhangzottak hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebb megértéssel forduljanak az egyetemre járó hallgatók felé, és jobban tudják közvetíteni azokat az értékeket, amik kifejezetten a katolikus egyetemekre jellemzőek.

Forrás és fotó: PPKE ITK

Magyar Kurír