Különleges bibliákból nyílt kiállítás Nyíregyházán

A tárlat megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „Egy bibliagyűjtemény, amely a magyarságnak a Szentíráshoz való évszázados kötődését bizonyítja, felkiáltójel nemcsak számunkra, hanem egész Európa számára.”

Az ünnepélyes megnyitón részt vett és köszöntőt mondott Kovács Ferenc, a nyírségi megyeszékhely polgármestere és Kocsis Fülöp görögkatolikus megyéspüspök. A Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy az érdeklődők ne csak érdekes kiadványokat lássanak a gyűjteményben, hanem otthon is kinyissák saját bibliájukat. „Olvassák, és találkozzanak Isten szavával, mert így válik élővé, teremtő erővé az ige” – tette hozzá.

Kozma Péter megyei kormánymegbízott városházán kiállított mintegy 30 darabos gyűjteményének legrégebbi példánya egy 1626-ból való katolikus biblia, amely Bécsben jelent meg Káldy György jezsuita szerzetes fordításában. A tárlaton látható többek közt egy 1664-ből származó, gót betűs imakönyv és az 1660-ból származó váradi biblia egyik példánya is.

Utóbbival kapcsolatban Kozma Péter a tárlaton elmondta: 1638-ban II. Rákóczi György adott utasítást arra, hogy Káldi György bibliafordítását pontosítsák, és beletegyenek minden addig ismert – teológiai és nyelvi értelemben vett – újítást. A nyomtatás 1657-ben megkezdődött, ám közbejött a törökök Nagyváradra való benyomulása. A béke egyik feltétele volt, hogy a nyomdát és a papírokat átvigyék Kolozsvárra, és ott fejeződhessen be 1660-ban az utolsó példányok nyomtatása – ismertette Kozma Péter, hozzátéve, hogy ebből a bibliából mindössze ezerötszáz példány készült.

A tárlaton megtekinthető emellett számos 18. és 19. századi imakönyv, és több, a 20. század elején készült különleges biblia is. A kiállítás október 2-áig látható a nyíregyházi városházán.

Magyar Kurír