Különleges templombejárást tartottak Jákon az Árpád-kori épület felújítását vezető szakemberek

Kultúra – 2022. április 6., szerda | 12:17

A végéhez közeledik a jáki Szent György-templom felújítása. Hamarosan elkészül és ismét megnyílik majd a hívek előtt a templombelső. A Szombathelyi Egyházmegye püspökségi munkatársai március 30-án az elsők között tekintették meg a megújult épületet. Az elmúlt időszak munkálatairól Sarkadi Márton, a projekt szakmai koordinátora és Pap Ildikó Katalin régész számolt be a résztvevőknek.

A jáki Szent György-templomban folyó restaurálási és építőipari helyreállítási munkálatok miatt 2020 augusztusa óta nem látogatható a templom. Sarkadi Márton elmondta, a 19–20. század fordulóján Schulek Frigyes vezetésével korábban is restaurálták már a templomot, de azóta falai besötétedtek, elkoszolódtak. Az elmúlt másfél év során a szennyeződések eltávolítása volt az egyik legnagyobb feladat. Emellett az épület belsejében régészeti feltárásokat is végeztek. Az ásatások során meglepő újdonságok kerültek felszínre, amelyek alapvetően befolyásolják a templomdomb benépesüléséről alkotott képet – fogalmazott az építész.

A Szombathelytől mintegy 10 kilométerre délre fekvő Ják községben álló templom, az egykori bencés apátság bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása; a hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője. Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat (bélletes kapuzat), melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.

A templom alapítója az 1221 és 1230 között említett Jáki Nagy Márton, az első olyan nemes (nobilis), akit már az oklevélben is így említenek. Gazdagságáról és hatalmáról is tanúskodik, hogy birtokainak középpontjában kora egyik legmonumentálisabb templomát kezdte el építtetni, hogy majd nevének és nemzetségének méltó emlékeként évszázadokig álljon és uralkodjon a táj felett.

Forrás: Wikipédia

A régészeti feltárásokat Pap Ildikó Katalin vezette, aki a szerdai bejáráson elmondta, valószínűleg a 11. század épült templom alapfalai kerültek elő, ami bizonyítja, hogy a templomdomb közepén már a 11. században egy kora Árpád-kori plébániatemplom állt, amely körül temetkeztek. A templom jogállása a 11–12. században megváltozott: vagy szerzetesi templom lett, vagy pedig a Jákok magánegyháza, ami miatt szükségessé vált új plébániatemplom fölépítése. Tehát a kora Árpád-korban két templom állt a jáki templomdombon.

A régészeti feltárások másik fontos eredménye az alapítói sír megtalálása volt a déli toronyalj területén. A sírhelyet a 13. század első felében alakították ki, benne megtalálták Jáki Nagy Márton csontjait.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

#egyházmegyék #egyházművészet #egyháztörténet #tudomány

Kapcsolódó fotógaléria