Kurbinovói mester: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél

Kultúra – 2026. július 16., csütörtök | 9:00

Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a RomKat erdélyi katolikus hírportálon publikált írásában az észak-macedóniai Kurbinovóban található falfestményt mutatja be, amely Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja.

Az Észak-Macedóniában található kurbinovói Szent György-templom ad otthont az 1191-ből származó falfestménynek, amelynek alkotója ismeretlen; feltehetőleg egy kurbinovói mester tanítványai készítették. A bizánci művészet Komnénosz-kori manierizmusának egyik legdrámaibb remekműve. A festmény jó példája annak, hogyan képes a szakrális művészet láthatóvá tenni a láthatatlan teológiai misztériumokat. Az evangéliumi történetnek azt a sorsfordító pillanatát örökíti meg, amikor a várandós Mária találkozik rokonával, Erzsébettel, és az utóbbi méhében felujjong a gyermek.

Az alkotó a mély, belső spirituális élményt radikális és rendkívül expresszív vizuális eszközökkel testesíti meg. A két asszony alakját borító nehéz szövetek és ruharedők bonyolult, tekergő, hullámzó ritmusban örvénylenek a testük körül, mintha egy kozmikus szélvihar ragadta volna el őket. Ez a drámai drapériakezelés éles ellentétet képez az alakok arckifejezésével, amelyek a bizánci ikonográfiai hagyományoknak megfelelően méltóságteljesek, fegyelmezettek és rezzenéstelenek. A korszak stílusjegyeinek megfelelően a művész szélsőségesen megnyújtott, vékony testarányokat használ, amellyel légies mozgást kölcsönöz a figuráknak. Mária és Erzsébet alakja a földitől elrugaszkodva a mennyei boldogság szabadságát sugározza. Az egymásba fonódó karok és a szorosan egymás felé hajló testek egy zárt, intim, mégis végtelenül vibráló egységet alkotnak. Ez az ölelés valójában a két magzat láthatatlan, méhbeli találkozásának és egymásra ismerésének a vizuális kivetítése.

A háttérben észlelhető két torony a két város között megtett utat jelképezi, amelyen Mária haladt az angyali üdvözletet követően. Ez az út egyben a szeretet útja, amelyet meghívása révén teljesített. A falfestmény mélyvörös, kék és okker színei, valamint a vonalvezetés virtuozitása a szentély intim terében a szakralizáció vizuális eszközeiként értelmezhetőek. Az alkotás a nézőt kiemeli a hétköznapi időből, és közvetlenül bevonja az üdvtörténet szent és örök jelenébe, áhítatot és misztikus megrendülést váltva ki belőle.

Forrás: Romkat.ro

Szöveg: Portik Noémi M. Klarissza nővér

Fotó: Wikipedia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria