Kutatások igazolják: a Máltai Szimfónia program segít leküzdeni a hátrányokat

Szűcs Tímea, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének munkatársa nyolc, a Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia programjában dolgozó mentor-zenetanárral készített interjút. A válaszokat adatelemző szoftverrel értékelte, és a kutatási eredményeket A zenetanulás mint a társadalmi felemelkedés eszköze címmel publikálta.

Az elemzés rámutatott a Szimfónia program azon elemeire, amelyek „megfelelő kombinációja lehetővé teszi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára a képességeik kibontakoztatását, iskolai és iskolán kívüli eredményességük fokozását, társadalmi és kulturális tőkéjük növelését, összességében társadalmi státusuk emelését”.

A kutató a szimfóniás tanárok nyitott, megértő attitűdjét és a speciális módszertani eszköztárat találta kulcsfontosságúnak a gyerekek életének és hozzáállásának megváltozásában. A befogadó hozzáállás például a kibővült tanári szerepben – a szimfóniás zenetanár „pótszülő, barát, lelki társ, segítő” is –, a közvetlen hangnemben és az óra eleji segítő beszélgetésekben valósul meg. A speciális módszertan többek között a színes kottát, a színjelekkel ellátott hangszereket, a gyakorlatközpontú, közös játékra épülő zenetanulást jelenti. Ezeknek köszönhetően a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok hamar sikerélményhez jutnak, és kötődni kezdenek a programhoz.

A tartós közös munka során fejlődni kezdenek a gyerekek iskolai teljesítményt is befolyásoló kompetenciái: a kitartás, az együttműködésre, a figyelem megtartására való képesség. A gyerekek önértékelése is megerősödik, motiváltabbak lesznek, megjelenik a környezetük jobbításának szándéka, természetessé válik az egymáshoz való alkalmazkodás és a másik felé való nyitás – akár roma-nem roma viszonylatban is –, megtapasztalják, hogy a befektetett munka idővel beérik, így kitartóbbá válnak úgy a hangszerjátékban, mint az iskolai tanulmányaikban.

Szűcs Tímea így fogalmaz: „Nem lehet kizárólag a program hatásának tulajdonítani ezeket az átalakulásokat, de bizonyára befolyással van rájuk. Különböző dimenziókban figyelhető meg ez a változás, például viselkedésben, hozzáállásban, tanulmányi eredményekben, közös munkában, érzelmi intelligenciában. Egyrészt észrevehető a változás a zeneórákon, másrészt a tanórákon való viselkedésükben.”

Egy évvel korábban az ELTE kutatói jelentettek meg tanulmányt a Máltai Szimfónia programnak a gyerekek iskolai teljesítményére gyakorolt pozitív hatásairól. A Hogyan hat a zenélés a hátrányos helyzetű gyerekek kognitív képességeire és iskolai életére? című publikáció három szerzője – Vekety Boglárka, Logemann Zsófia és Alexander Logemann – hatvan tarnazsadányi és kömlői iskolás gyermek bevonásával készített felmérést, hogy megállapítsa, milyen hatással van a zenei program a gyermekek képességeire és személyiségfejlődésére.

A tanulmány következtetései szerint a Szimfónia programban eltöltött idő leginkább a gyerekek számolási képességeire van hatással, illetve az önszabályozási képességüket, az énhatékonyságukat és csekély mértékben az olvasási képességüket is befolyásolja. Emellett a Szimfónia programban eltöltött idő összefüggést mutat a gyerekek önkifejezési képességével a társaik felé és a tanulási képességeikkel kapcsolatos önbizalommal: tehát

azok a gyerekek, akik régebb óta részt vesznek a Szimfónia programban, jobban bíznak a tanulási képességeikben, és könnyebben fejezik ki magukat a társaik felé.

A megjelent tanulmányok:

• Szűcs Tímea (Debreceni Egyetem, BTK, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, Debrecen): A zenetanulás mint a társadalmi felemelkedés eszköze, Educatio 33 (2), pp. 253–261 (2024).

• Vekety Boglárka, Logemann Zsófia, Alexander Logemann: Hogyan hat a zenélés a hátrányos helyzetű gyerekek kognitív képességeire és iskolai életére? In: Bajzáth, Angéla; Csányi, Kinga; Győri, János (szerk.) Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban: Absztraktkötet. Budapest, Magyarország: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) (2023) 456 p. p. 108.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Mózes Anita

Magyar Kurír