Kvanduk Frigyes általános helynök aranymiséjét ünnepelte Pécs-Rácvárosban

Hazai – 2024. június 26., szerda | 12:55

A Pécsi Egyházmegye általános püspöki helynöke, a pécs-rácvárosi templom plébánosa június 23-án a plébánia közösségével ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját. A jeles alkalomból személyes hangvételű tanúságtételt tett hivatásáról, az emberi alázatról.

A bensőséges ünnepen Kvanduk Frigyes köszöntötte plébániai közösségét, melynek tagjait immár 35 éve terelgeti jó pásztorként.

Köszöntőjében a plébános úgy fogalmazott, hogy sokszorosan közös ünnep ez, melynek középpontjában Isten ajándéka áll, és melyben mindenki másként, mégis egyetlen közösségben, az Egyház közösségében vesz részt.

A szentmise homíliájában Kvanduk Frigyes ötven év távlatából és tapasztalatából merítve osztotta meg a gondolatait arról, hogy milyen is papnak lenni. Úgy véli, egyrészt nagyon könnyű, egyszerű és szép dolog, mert a hivatás egy olyan helyzetről szól, amely mindenkinek a szívében jelen van, hiszen mindenki keresi az életében a jobbat, többet, szebbet és igazabbat. Születésünktől kezdve

olyan éhség ez, amely minden más éhséget felülmúl.

Azt is mondta, hogy papnak lenni nagyon bonyolult és összetett dolog, nagy kihívás, mert nem egy ember által alkotott célt kell megvalósítani, hanem mindig Krisztus, az Isten küldötte áll a középpontban, aki értünk, mindannyiunkért, külön-külön, személy szerint életét adta. A papnak az a feladata, hogy a saját világában és a másik ember szívében is észrevegye, közvetítse, segítse ennek felismerését.

Ugyanakkor papnak lenni nélkülözhetetlen hivatás, és túlmutat a mi világunkon – fogalmazott Kvanduk Frigyes. – Azt is jelenti, hogy

Isten és a magunk helyzetét egységben kell megélni. Nem lehet elengedni bizonyos dolgokat azzal, hogy majd a Jóisten elintézi, de az a gondolkodás sem járható út, mely szerint olyan okosak vagyunk, hogy mindent kitalálunk.

Az Istennel való egység egy állandó találkozás a jelenben, melyet nem a múlt határoz meg, és nem egy általunk kijelölt jövőbeli cél, hanem a jövő történése, amelyben egységben él az Isten szeretete és az ember szíve és világa – hangsúlyozta a plébános.

Személyes életében, mint mondta, ezt úgy igyekezett megvalósítani, hogy próbált arra figyelni, amin keresztül elindítja, megszólítja Isten. Ez persze körültekintő figyelmet igényel, de amikor felismeri az isteni szándékot, akkor azzal együttműködik. Életének alapvető célja, hogy

egy dolog, esemény vagy egy mondat ne legyen több, mint ami valójában, de ne legyen kevesebb sem, mert csak így van a helyén, így tud bennünket szolgálni.

Ha ez nem teljesül, akkor ezek a dolgok gyötörnek bennünket, gyötrelemmé teszik az életünket.

Kvanduk Frigyes atya az elmúlt évtizedekben nemcsak a hívek lelki fejlődését segítette, hanem nagy hozzáértéssel szépítgette, újítgatta a környék templomait is. A Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére 1756-ban felszentelt rácvárosi templom felújítása is az ő nevéhez fűződik.

„Alapvető szemléletem az volt, hogy

egy templom nem lehet kevesebb, mint egy otthon, és mi abban otthon legyünk.

Ugyanakkor a templom egy rendezett világ legyen, ami a Jóisten mellett szerintem nélkülözhetetlen feltétel. Hogy ez mennyire sikerült, nem tudom, nem mérlegelek, nem méricskélem vissza az időt. Úgy vagyok vele, hogy a Jóisten az idő következményeit úgyis kiválogatja.

Ebben úgysem tudok részt venni már, mert az én hatóköreimen, mint mindenkinél, kívül esik, és ezt tiszteletben kell tartani. A papság útján tapasztaltam meg mindezt, és lettem egyre inkább szabad ember. Ez nem azt jelenti, hogy a zsebemben hordom a szabadságomat, hanem mindennap új feladat és új kérdés születik, melyből semmit sem akarok feladni és átszabni saját igényeim szerint. Megköszönöm a Jóistennek, hogy itt, köztetek ezt az utat tudtam és tudom járni. Köszönöm mindenki segítségét és imádságát, ami engem belső hálával tölt el” – zárta aranymisés szentbeszédét Kvanduk Frigyes.

A szentmise zárásában az egyházközség nevében Helstáb Ákos fejezte ki a közösség háláját és nagyrabecsülését a jubiláns lelkipásztornak. Úgy fogalmazott, hogy Frigyes atya hiteles ember. Noha az ördög kedvenc kísértése a hiúság, nincs kitéve a templomban sehol, hogy Frigyes atya mennyi munkát végez, miközben folyamatosan azon jár az esze, hogy mit újítson fel. A gyerekeket humorral, jókedvvel, közvetlen stílusban szólítja meg. A vasárnapi miséken sokszor teológiai mélységekben közvetíti a hívek számára Istent.

Frigyes atya hiteles forrás, akit érdemes hallgatni, és megfogadni a tanácsát. Tud szabad lenni, és fontosabb számára az ember, mint a szabályok. A közösség minden tagja Isten szeretetét tapasztalja meg általa – hangzott el a méltatásban.

Kvanduk Frigyes jubileumi szentmiséje aranymisés áldással zárult.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria