Lancsics Bonifác bencés szerzetesre emlékeztek Szombathelyen

A Bencés Diákszövetség helyi szervezete a Lancsics Bonifác tiszteletére állított, Szily János utcában található emléktáblánál tartotta meg az ünnepséget, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit.

Wimmer Roland, a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház plébánosa, címzetes dömölki apát beszédében kiemelte: Lancsics Bonifác születése évét (1647) ugyan ismerjük, de sem a szombathelyi anyakönyvekben, sem a pannonhalmi levéltárban nem maradtak fenn róla további források. Szombathelyi származásáról is csak onnan tudunk, hogy maga Lancsics Bonifác jegyezte fel több helyen is, például az 1579-es szombathelyi zsinat határozatait tartalmazó könyv címlapján, amelyet a vasi megyeszékhelyen őriznek.

Ami még tudható: a bencés rendbe 1693-ban lépett be, 1710-ben szentelték pappá. Pannonhalmán hitszónok, novíciusmester, a gazdasági ügyek magisztere és főmonostori perjel volt. Érdeklődött a gyógynövények, a belőlük készíthető termékek receptjei iránt. Az ő kezdeményezésére hozták létre az első levendulaültetvényt Pannonhalmán.

1725-től haláláig a romossá vált dömölki apátság jószágkormányzójaként és a környék lelkipásztoraként dolgozott. Szerette volna az egykori Mária-kegyhely jelentőségét visszaállítani. A munkát Koptik Odónak sikerült befejezni.

Lancsics Bonifác legismertebb alkotása a Boldogasszony Anyánk című Mária-himnusz, melynek legkorábbi lejegyzett szövegét 1715-ből ismerjük. Magyarországnak a 19. századig nem volt hivatalos himnusza, a katolikusok ezt az éneket énekelték. A Boldogasszony Anyánk legrégebbi ismert szövegváltozatában a strófakezdő betűk a szerző rendi nevének latin alakját – Bonifacius – adják ki. 

A szöveg keletkezéséről Wimmer Roland elmondta: a Máriához szóló könyörgő ének valószínűleg az oszmán hódoltság alóli 1686-os felszabadulást követő nehéz korszak, vagy a Rákóczi-szabadságharc idején született. A reformációt követő katolikus misszió fontos eszköze volt a népnyelvű katolikus népének. Lancsics gyakorlati célra, közösségi éneklésre alkalmas, az egyházi és magyar verselési hagyományokon nyugvó szöveget alkotott.

A szombathelyi emléktáblát 2011. október 16-án avatták fel. Este Celldömölkön szentmisével folytatódott a megemlékezés a romtemplomnál.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír