Lassítsuk le lelkünk metronómját – Kodály Zoltánra emlékeztek a Mátyás-templomban

Az ünnepi szentmisén az asszisztenciát a Központi Szeminárium kispapjai, valamint Szabó Gábor prefektus látták el. Az eseményen ezúttal is számos nagy múltú kórus és neves karnagy vállalt szerepet; elhangzott Kodály 1966-os, orgonára és egy szólamra komponált „csendes miséje”, a Magyar mise.

A zenei szolgálatot a Mátyás-templom liturgikus egyházzenei feladatait ellátó énekesei, valamint a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (KZMK) vegyeskara látták el.

Szép hagyomány indult útjára néhány évvel ezelőtt a Mátyás-templomban, ahol időről időre március elején, a nagy magyar zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus halálának évfordulóján megtelnek a padsorok, hogy Kodály Zoltánra és életművére közösen emlékezzenek a zeneszerető emberek. 

A szentmisén a kórusokat Tardy László mellett vezényelték: Varga László atya, az OMCE központi igazgatója és a váci Nagyboldogasszony-székesegyház karnagya; Sztankó Attila, a Gregorián Társaság elnöke; Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója; Sapszon Borbála és Tóth Márton, a KZMK karvezetői; Farkas Mária, a budapesti Liszt Ferenc Kórus karnagya és művészeti vezetője; Gergely Ferenc orgonaművész özvegye, Gergelyné Kovács Mária zenepedagógus és karnagy; Tamási Kinga, az Andor Ilona Gyermekkar vezetője és Katona Tibor, a Halmos László szellemiségét és örökségét továbbvivő győri Palestrina Kórus karnagya.

Orgonán közreműködött Hegyi Barnabás, a Mátyás-templom jelenlegi kántor-karnagya.

A szentmise kezdetén a megjelenteket a Liszt-díjas Tardy László, a Mátyás-templom tiszteletbeli kántor-karnagya köszöntötte, s miután ismertette a szertartás énekeinek menetrendjét, külön is megemlítette özvegy Kodály Zoltánné Péczely Saroltát, aki az idei eseményen egészségi állapota (combnyaktörés utáni lábadozás) miatt nem tudta személyesen is tiszteletét tenni, így otthonról, imádságban kapcsolódott be a liturgiába.

A szentmisén a híveket is bevonták a közös éneklésbe. Az állandó részek Kodály Magyar miséjének (1966) tételei (Uram, irgalmazz; Szent vagy és Isten báránya) voltak, a változó részeket (introitus, graduale, szekvencia, offertorium és communio) gregorián dallamokon szólaltatta meg a szkóla és a nép felváltva.

A szentmise főcelebránsa, Fekete Szabolcs Benedek püspök személyes hangvételű homíliában két fő történet köré fűzte mondandóját, amelyek Kodály Zoltán szellemi örökségét és a nagyböjti készületet kapcsolták össze.

Poroljuk le a Bibliát!

Az első történetben felidézte győri bencés diákéveit, kiemelve mestere, Nádasi Alfonz bencés szerzetes alakját. „Személyes tapasztalatok nemcsak fizikai találkozásokból születhetnek, hanem abból a szellemi örökségből is, amelyet továbbélünk és átadunk” – mutatott rá az OMCE elnöke, aki Alfonz atya emlékein keresztül villantott fel egy különleges képet Kodályról: a Tanár úr és a szerzetes is rendszeresen ógörög nyelven olvasták a Szentírást, az olvasottakat pedig meg is vitatták egymással. Ehhez kapcsolódott a főpásztor első nagyböjti buzdítása: „Poroljuk le a Bibliát!” Fekete Szabolcs határozottan biztatott mindenkit – kortól függetlenül –, hogy legalább egyszer életében olvassa végig az „alapkönyvünket”. Emlékeztetett Fábry Kornél püspök A Biblia egy év alatt címmel indított podcast-sorozatára is, amely megkönnyítheti ezt az egyébként a mai ember számára komoly kihívást.

A kórusénekeseket és a híveket továbbá arra is kérte, hogy a latin szövegek éneklésekor ne elégedjenek meg a dallammal, hanem válasszanak ki egy-egy kifejezést, akár az elhangzott introitusból (a mise kezdőéneke, amely megadja az ünnep alaphangulatát) vagy akár a szekvenciából (az Alleluja utáni verses ének, a liturgia költői csúcspontja), és tegyék azt egy időre mottójukká. Külön kitért a neumák (az énekhangok lejtését, illetve egy-egy dallamfrázist leíró grafikus jel, egy neuma 1–4 hangos dallamformulát jelöl) szerepére is a kottában.

„A neumák nem véletlenek: a szent szerzőnek üzenete volt velük” – magyarázta. A püspök arra kérte az énekeseket, ki-ki fejtse meg magának a külön is díszített, választott szó üzenetét, és tegye magáévá a mondanivalóját.

Lelki metronóm, a belső lelassulás eszköze

A homília második felében egy relikvia történetét osztotta meg a hallgatósággal. Felidézte azt a pillanatot, amikor Nádasi Alfonz egy mechanikus metronómot ajándékozott a világhírű (nemrég elhunyt) zongoraművésznek, Vásáry Tamásnak. Az eszköz eredetileg Kodály Zoltáné volt, és a folytonosságot, a mester és tanítvány közötti mély kapcsolatot volt hivatott szimbolizálni, tovább örökíteni.

A püspök ezt az eszközt a középpontba állítva bontotta ki másik nagyböjti tanácsának lényegét.

Túlsebzett világunkban a társadalom – a kamaszoktól az idősekig – „túlpörgött”. A lelki metronómok súlya túl alacsonyan van húzva, s ez kapkodó, zaklatott ritmust eredményez. „Nagyböjt van, a legalkalmasabb idő arra, hogy a lélek metronómján a súlyt feljebb toljuk, és lelassítsuk azt”

– mutatott rá Fekete Szabolcs püspök.

Fekete Szabolcs Benedek püspök végül arra bátorított, hogy

ne féljünk a csöndtől, mert a csönd Isten barátja, benne találkozhatunk Vele, ahogyan legbensőbb önmagunkkal is. A lelassulásban pedig  idővel a helyet talál magának az őszinte lelkiismeret-vizsgálat és akár egy mély, akár életgyónás elvégzésének a vágya is testet ölthet.

A szentbeszédet követően a liturgia a hívek egyetemes könyörgéseivel folytatódott, amelyben az egybegyűltek Kodály Zoltán életművének egy-egy meghatározó eleméért adtak hálát, miközben a jelen és a jövő nehézségeire is megoldást kértek, hogy minden gyermek a „tiszta forrásból” meríthessen, „hitvalló példaképekre” támaszkodva.

Az áldozati rész során a zene és a liturgia szerves egységet alkotott.

A szentmisét rövid zenei áhítat követte, amelyen Sapszon Borbála vezényletével elhangzott Kodály Zoltán Könyörgés, Ave Maria és 150. Genfi zsoltár c. műve, majd Katona Tibor vezényelte a Magyar miséből a Glória tételt, mely nagyböjtben hagyományosan kimarad a liturgiából.

A képre kattintva fotógaléria nyílik.

*

A szentmise az alábbi videóra kattintva visszanézhető.

Videó: Mátyás-templom Youtube-csatornája

Fotó: Szefcsik Boldizsár

Horogszegi-Lenhardt Erika/Magyar Kurír