Az alábbiakban a Vigilia folyóirat közösségi oldalán március 13-án közzétett bejegyzést olvashatják.
„Az egyházak ma ízekre szaggatják magukat” – vélekedik Manfred Lütz, aki szerint az Egyház eredetileg nem erkölcsi intézmény volt, hanem az értelem, az értelmesség képviseletével volt megbízva, s azt volt a feladata, hogy ébren tartsa az Istenbe és az örök életbe vetett hitet.
„Mindenképpen tévút, ha a vallás helyébe az erkölcs lép” – hangsúlyozza a szerző, akinek az a benyomása, hogy „az az életem értelme, hogy azt tegyem, amit éppen teszek – és amit ebben a formában talán csakis én tudok megtenni. Például az, hogy segítek valakinek”.
Manfred Lütz alapvető feltételezése a könyvben, hogy a „középkor folyamán az emberek csak látni tudták az élet értelmét, csak a templomokban látható képeken tárult eléjük, hiszen többnyire nem tudtak írni és olvasni”. Ezért
Az élet értelme című kötet azzal foglalkozik, hogy miként válik láthatóvá az emberi élet értelmessége a műalkotásokon.
Mivel pedig a művészetek egyik központja Róma, amelyet Lütz ötven éve szeret és tanulmányoz, a szerző a könyv lapjain Rómában látható műalkotások segítségével próbál segítséget nyújtani az élet értelmének meglátásához.
Az élet értelméről lehet gondolkodni, vallja a szerző – ezért tanult filozófiát. Az élet értelmében lehet hinni – ezért tanult teológiát. Az élet értelmét még az emberek őrületében is érzékelni lehet – ezért lett pszichiáter és pszichoterapeuta. De hogy miként lehet látni? – ehhez már egyetemistaként is utat próbált mutatni, amikor művészeti vezetéseket vállalt Rómában.
Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria