Legyen öröm az iskolakezdés határtalanul – A Katolikus Karitász tanszereket adott át Szabadkán

Szabados Edina, a Katolikus Karitász kommunikációs ágazati vezetője köszöntötte az alsó tagozatos diákokat az ünnepélyes átadón: „Szeretnénk, hogy ez az iskolai tanév könnyebben induljon. Ebben segít nektek a Katolikus Karitász iskolatáskákkal és taneszközökkel.”

Az iskolatáskák kiosztása előtt rövid beszédet mondott a Caritas Szabadka két vezetője, Paskó Csaba elnök és Ric Gábor igazgató. Őket követte József Imre, a Katolikus Karitász szakmai igazgatóhelyettese.

Paskó Csaba elmondta: már nem kell sokat aludni ahhoz, hogy az iskola megkezdődjön. Ilyenkor a gyerekek szíve tele van izgalommal, örömmel. Akik ma itt vannak, már az első évet kijárták, visszamennek a barátaikhoz. Hangsúlyozta:

A tudás az egyetlenegy dolog, amit nem tud tőlünk senki elvenni, minden mást igen. Ez tesz bennünket igazán értékes emberré a társadalomban. Ha megtanulunk egy szakmát, elvégzünk egy iskolát, az embernek lesz munkája, lesz pénze, és a családját el tudja látni.”

Mint mondta, a Karitász egyházi, jótékonysági szervezet, a világon mindenütt megtalálható; elsődleges célja a „karitász”, tehát a szeretet gyakorlása. „Önzetlenül, viszonzás nélkül próbálunk segíteni mindenkin, függetlenül attól, milyen társadalmi pozícióban van.

Ma a magyarországi Karitász összekapcsolódik a mi karitatív segítségünkkel. A magyar Karitásznak köszönhetően szeretnénk átadni egy kis segélycsomagot, melyet fel tudtok használni a tanuláshoz. A legfontosabb a tanulás, hiszen ha megvan a tudás, munkahelyet tudtok magatoknak választani majd, és a családotoknak megfelelő életkörülményeket tudtok biztosítani.”

Paskó Csaba megköszönte a magyar Karitász figyelmességét, hiszen az iskolatáskákkal és tanszerekkel, melyeket a magyar emberek adományaiból vásároltak, nemcsak Magyarország területén és nemcsak a Vajdaságban, hanem Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is örömteljessé teszik a rászoruló gyerekek iskolakezdését.

„Tanuljatok, figyeljetek a tanító nénitekre, tanító bácsitokra, hogy belőletek is nagy tudású ember válhasson” – buzdította végül a kicsiket, majd szerb nyelven is szólt hozzájuk és szüleikhez.

Ric Gábor a szabadkai karitász tevékenységeit ismertette. „Mindennap átkerül hozzánk a kenyér, amit a pékségben nem adunk el. Aki bejön az irodánkba, kap belőle, és hazaviszi a családjának. Élelmiszert és ruhát gyűjtünk és osztunk. Iskolakezdési csomagot adtunk már az előző években is, de ez az első alkalom, amikor a magyar Karitász hoz nekünk ajándékokat” – fogalmazott, majd köszönetet mondott nekik és az adományozóknak a nagylelkűségért.

József Imre, a Katolikus Karitász szakmai igazgatóhelyettese kifejezte háláját az együttműködésért, valamint minden pedagógusnak és szülőnek, hogy mindennap tesznek a gyerekekért. „A »Legyen öröm az iskolakezdés!« program fő üzenete, hogy a tanulás érték – egy eszköz, hogy jobb életre jussunk. Kutatások igazolják, hogy minden, amit a tanulásba fektetünk, megtérül társadalmi, de gazdasági szempontból is. Nem csak adományokat, iskolakezdési csomagokat adunk át. Magyarországon különböző programokat működtetünk, melyekkel az év 365 napján segítünk, ilyen a korrepetálás vagy a motivációs programok.

A Karitász mindig jelen van a közösségekben, jelen van, ha valaki hiányt szenved. Odaáll, és próbál segíteni, határtalanul.

A magyarlakta határ menti vidékeken is segítünk. Ennek a programnak is az a célja, hogy legyen örömünk határtalanul; örömmel tanuljatok, örömmel térjetek vissza a közösségeitekbe.”

A Karitász munkatársai és a felszólalók ezután átadták a tanszercsomagokat, hangsúlyozva, hogy ezeket szeretettel készítették össze az önkéntesek. „Fogadjátok szeretettel ezeket a tanszercsomagokat a magyar Karitász nevében.”

Paskó Csaba kérdésünkre elmondta, a Vajdaság mindig is arról volt híres, hogy nagyon sok nemzetiség él együtt: magyarok, horvátok, bunyevácok, szerbek, macedónok, tősgyökeres és ide települt romák. Mint minden közösségben, vannak a társadalom perifériájára szorult, szociális problémákkal küzdő emberek köztük; mások meg tudják teremteni azokat a feltételeket, hogy a gyerekeik jó körülmények között járjanak iskolába. A Karitásznak az a feladata, hogy felkutassa, megkeresse azokat a családokat, melyek valamilyen hátrányból indulnak.

Az iskolakezdésnek örömtelinek kell lennie minden gyerek számára. Az a legjobb, ha nem érzik, hogy másoknak szép új iskolatáskája van szép felszerelésekkel, nekik pedig nem.

Szerbiában elsősorban a romák esetében látunk hátrányos helyzetet, de minden nemzetiség körében vannak olyan családok, melyeknek jól jön ez a támogatás. Őket számontartjuk, akár ruhaosztással vagy munkahely-közvetítéssel támogatjuk őket. Ez a pékség is szociális vállalkozás, ahol rászoruló embereknek adunk lehetőséget munkavállalásra. A magyar Karitásszal most az elsős gyerekeknek nem adunk át iskolai felszerelést, mert nekik a Magyar Nemzeti Tanács fog segélyeket osztani, de másodikos, harmadikos, negyedikes gyerekeknek igen, akikről tudjuk, hogy valóban rászorulók, és családjaik más területen is kérik a segítségünket. A vadonatúj iskolatáskában van tolltartó színes ceruzákkal, tollakkal, festéshez, rajzhoz eszközök, zsírkréta.”

A szabadkai karitász elnöke beszámolt arról is, hogy a szerbiai szervezet több éve működik együtt a magyar Katolikus Karitásszal. „Például ennek a cukrászdának a vadonatúj sütője is az ő támogatásukkal valósult meg, de nagyon sok programban dolgozunk együtt. Nemcsak anyagi támogatást nyújtunk, hanem képzések és felzárkóztatási programok is megvalósulnak az együttműködésnek köszönhetően.”

József Imre kérdésünkre ismertette: hosszú múltra tekint vissza az együttműködés, egyrészt azért, mert a Karitász országokon átívelő szervezet, másrészt pedig azért, mert a Katolikus Karitász fontosnak tartja, hogy a kiemelt projektjeit el tudja vinni határon túli magyarlakta területekre, így többek között az iskolakezdési segélyakciót is.

„Szeretnénk továbbra is együttműködni a vajdasági karitásszal számos programban. A szabadkai karitász területén 195 gyereknek adunk most iskolatáskákat és tanszereket.”

Ric Gábor elmondta: a magyar Karitász első alkalommal adományozott tanszercsomagot a vajdasági rászorulóknak, jelenleg azoknak a családoknak, melyeket a helyi karitász eddig is segített. „Megkérdeztük a plébániákat is, kik azok, akik nincsenek a látókörünkben, de szükséges lenne nekik ez a támogatás. Most Szabadka, Topolya, Kishegyes, Kanizsa, Zenta önkormányzatának területén fogjuk kiosztani a tanszereket. Általában a kisebb településeket, falvakat célozzuk meg, mert az a tapasztalatunk, hogy városban könnyebb munkát találni és pénzt keresni, falvakban szűkösebbek a lehetőségek.”

A Caritas Szabadka igazgatója hozzátette, hogy Horgoson két tanulással kapcsolatos projektet valósítanak meg jelenleg. Az egyik az általános iskolában tartott felnőttképzés azoknak, akik nem tudták befejezni tanulmányaikat valamilyen oknál fogva. Ők most nem iskolatáskákat, hanem igényeiknek megfelelő, velük egyeztetett iskolakezdési csomagot kaptak: tollakat, filctollakat, füzeteket, ceruzákat, radírokat.

Ric Gábor végül elmondta: „A magyarkanizsai önkormányzat területén horgosi központtal működtetünk egy napközit is, ahová hátrányos helyzetű alsós diákok térnek be; megírják ott a házi feladatot, és étkezést is biztosítunk nekik. Ennek a 22 fiatalnak osztunk most iskolatáskákat is. A Fészekbe olyan gyerekek járnak, akiknek otthon nincs asztaluk, ahol megírnák a leckét, és az alapvető dolgokra is meg kell tanítani őket. Húsz éve működik a segítségnyújtásnak ez a formája, és az ide betérő diákokkal óriási eredményeket érünk el: befejezik az általános iskolát, sőt a középiskolát is, mindenki dolgozik közülük, a társadalom aktív tagjai lettek.”

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír