Legyen a templom a falu szíve! – Megáldották a 800 éves Nemesbőd megújult templomát

Székely János püspök szentbeszédében kiemelte: Nemesbőd község elnevezése egyszerre utal a múltbeli helytállásra és egy olyan egyetemes erkölcsi zsinórmértékre, amelyre a mai társadalomnak is nagy szüksége van.

A település nevének első fele arra a korszakra utal, amikor a saját földdel rendelkező kisnemesek éltek itt. Nemesbőd lakói nem egy földesúr jobbágyai voltak, szabadságukért cserébe azonban fegyverrel kellett védeniük a hazát és a határokat. Ezt a történelmi hősiességet a helyi templom falán elhelyezett márványtábla is őrzi, amely az első világháború áldozatainak hosszú listáját tartalmazza.

A modern mindennapokban a nemesség fogalma már nem kiváltságokat vagy kardot jelent, hanem a jellem erejét és a szív nemességét. Az igazi tekintély ugyanis nem az erőszakban rejlik.

Ahogyan egy ismert keleti bölcsesség tartja: egy fa ágát egyetlen suhintással levágni könnyű, de azt újra életre kelteni, hogy hajtást és gyümölcsöt teremjen, már valódi nagyságot igényel. Pusztítani és veszekedni bárki tud, de egy családot vagy közösséget szeretettel, hűséggel és irgalommal egybetartani, ez az igazi emberi teljesítmény – hangsúlyozta a főpásztor.

A nemeslelkűség a felszínesség elvetését is jelenti.

Az élet komoly válaszutak elé állítja az embert, ahol ki kell derülnie, hogy csupán az ösztönök és a külsőségek vezérlik-e, vagy képes a szívével mélyebbre látni.

Az igazán értékes emberi kapcsolatok, legyen szó barátságról vagy szerelemről, mindig a belső értékek és a kölcsönös empátia próbái során kovácsolódnak ki – tette hozzá a szombathelyi megyéspüspök. – Erre a belső hűségre mutatott rá Gyökössy Endre református lelkész is, aki felhívta a figyelmet a magyar nyelv egyik beszédes szójátékára: a „nemes” szóban ott rejtőzik a „nem”. A házastársi vagy elkötelezett partneri „igen” csak akkor válik valóban nemessé és mély értelművé, ha az ember egyidejűleg képes határozott nemet mondani minden más csábításra és alternatívára, teljesen és visszavonhatatlanul odaajándékozva a szívét a választottjának.

Nemesbőd nevének második fele, a „bő” (Bőd) utótag az ősi magyar nyelvben a bőséget, a gazdagságot és a nagyságot fejezte ki. A szív bősége azonban nem az anyagi javak felhalmozását jelenti, hanem az önzetlen megosztás képességét.

A történelem legnehezebb időszakai – mint például a második világháború – számtalan példát adtak a valódi nagylelkűségre. Azok a mindennapi hősök, akik a legnagyobb éhínség idején az utolsó falat kenyerüket is megosztották a rászoruló szomszéd gyermekekkel, pontosan értették a krisztusi tanítást: nagyobb boldogság adni, mint kapni.

A szűkkeblűséggel és az önzéssel szemben a szív bősége teszi élhetőbbé és szebbé a világot – fogalmazott Székely János. – A közösségek számára az ilyen típusú belső megújulásnak, a kegyelemnek és a lelki erő gyűjtésének a legfőbb forrása hagyományosan a templom.

A hitből fakadó derű, az igazság melletti kiállás és a segítőkészség olyan ragyogó fények, amelyek a legzavarosabb időkben is képesek reményt nyújtani a családok és a fiatalabb generációk számára.

A főpásztor befejezésül azt mondta: „Legyen a templom Nemesbődnek a szíve! Tanulják meg innen a lélek nemességét és a szív bőségét, valamint merítsenek innen erőt! Segítsen ez abban, hogy megtanulják, és újra elinduljanak azon az úton, amelyen átélik, hogy az igazi erő a szeretet ereje; az igazi gazdagság pedig az a képesség, hogy szüntelenül adjak, megbocsássak, újrakezdjek, egybetartsak egy családot, és szebbé tegyem a világot.”

Székely János megyéspüspök szentbeszéde ITT meghallgatható.

A templomról nyolc évvel ezelőtt, még jóval a felújítás előtt készített rövid videót a Szombathelyi Egyházmegye.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír