Legyünk a remény tanítói, tanúi! – Nyári lelkigyakorlat a Veszprémi Főegyházmegye hitoktatói számára

A program közös imával, Udvardy György veszprémi érsek köszöntőjével és egy rövid lelki impulzussal indult.

Kutiné Gyűrű Eszter hitoktatási referens köszöntőjében kiemelte, hogy a remény szentévében tartott lelkigyakorlat különösen fontos alkalom. Emlékeztetett rá, hogy katekétaként – II. János Pál pápa „Ne féljetek!” buzdítását követve – először nekünk kell „átlépni a remény küszöbét”, mert csak így kísérhetjük el ugyanezen az úton a hitoktatásban részesülőket. Arra buzdított, hogy a kétnapos program legyen megállás, feltöltődés és tanúságtétel:

ne csupán tanítsunk a reményről, hanem éljünk is belőle.

Udvardy György érsek háláját fejezte ki a katekéták szolgálatáért és jelenlétéért, különösen az iskolai év lezárulta után tartott közösségi alkalmakon való részvételükért. Hangsúlyozta: a lelkigyakorlat célja, hogy segítsen mindenkinek újra felfedezni küldetése forrását, azt, hogy Jézus elsősorban magához hív bennünket, hogy vele legyünk, és csak ezután küld a szolgálatra.

XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikája adta az alapot, amely Ferenc pápa szentévi gondolataihoz is szorosan kapcsolódik, majd a résztvevők tematikus műhelyekben mélyülhettek el a remény témájában. A második nap közös zsolozsmával kezdődött, majd egyéni reflexiós idő, utána csoportos megosztás következett, végül ünnepi szentmise zárta a programot.

A szentmisén Udvardy György érsek az evangéliumi szakasz kapcsán arról beszélt, hogy Jézus kiválasztja tanítványait, hogy vele legyenek, megismerjék szívének szeretetét, majd elküldi őket, hogy tanúságot tegyenek Isten országáról. Ez a küldetés nem puszta feladat, hanem a személyes találkozásból fakadó életforma – s ebben rejlik a katekéták szolgálatának isteni alapja.

A lelkigyakorlat középpontjában álló remény kapcsán az érsek rámutatott:

akkor értjük meg igazán, mit jelent remélni, ha szembenézünk a reménytelenség valóságával. Ezért küld Jézus munkásokat az aratásba: hogy legyenek a remény tanítói, tanúi.

Ez túlmutat a pusztán horizontális gondolkodáson, ők Isten távlatát hozzák közel másokhoz.

A keresztény remény nem ideiglenes megoldásokra épül, hanem az üdvösségre irányul. A hitoktatók küldetése, hogy Isten távlatát mutassák fel, olyan emberként, aki maga is kapcsolatba került Isten misztériumával, és mer tanúságot tenni arról, amit átélt.

A lelkigyakorlat célja nem csupán az ismeretszerzés volt, hanem egy új minőségű látás, új tapasztalat megszerzése, amely Isten önfeltárásából fakad. Az érsek végül arra buzdított, hogy a hitoktatók vigyék tovább a reményt – ne csak önmagukban, hanem mások felé is –, és legyenek a remény és az öröm emberei, akik arcukon, életükön hordozzák Krisztus világosságát.

Udvardy György teljes homíliája IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír