Legyünk a Szentlélek keze ügyében – A pápa üzenetet küldött a spanyolországi megszentelt élet hetére

A megszentelt élet hetét immár 50. alkalommal rendezik meg Spanyolországban, illetve 49-edszer, hiszen tavaly a járvány miatt elmaradt – jegyezte meg a pápa.

A Szentatya mindenekelőtt köszönetet mondott Aquilinos Bocos Merino bíborosnak, claretinus szerzetesnek, mert ő kezdeményezte öt évtizede a megszentelt élet hetének megrendezését. „Aquilinos atya soha nem szűnt meg pap és szerzetes lenni, és így szolgálja az Egyházat. Szeretném megköszönni neki, hogy folyamatosan arra sarkall, hogy értsük meg a megszentelt élet gazdagságát és fordítsuk azt termőre. Ne csak értsük, hanem éljük is meg. Nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is.”

A Szentatya kifejezte, közel áll a megszentelt élet hete résztvevőihez és értékesnek tartja a gazdag programot, amelyben olyan emberek szólalnak föl, akik nagy tapasztalatra tettek szert a szerzetesi életben, általánosságban, valamint a peremterületeken is. Példa erre Liliana Franco Echeverri nővér, a Latin-amerikai Szerzetesi Szövetség elnöke, aki munkája során szembenéz az Amazóniáról szóló szinóduson is tárgyalt latin-amerikai határhelyzetekkel. Vagy Cristóbal Lopez Romero bíboros, rabati érsek, aki a keresztény és az iszlám világ találkozási pontján szolgál.

A megszentelt életet élőkhöz fordulva a Szentatya rámutatott:

fontos a valósággal párbeszédben élni, reflektálni arra, ami itt és most történik. Ha ugyanis elvész ez a dimenzió a szerzetesi életből, akkor meddővé válik.

„Azon gondolkodom, hogy egyes szerzetesi intézmények miért meddők? Az ok általában az, hogy nincs meg a párbeszéd és a valóság felvállalása. Ne hanyagoljátok el ezt! A megszentelt élet mindig párbeszédben áll a valósággal. Valaki azt mondhatja erre: »Persze, most ez a modern hozzáállás…« Nem! Gondoljunk Avilai Szent Terézre, aki látta a valóságot, reformot indított el és ment előre. Voltak kísérletek arra, hogy elzárkózzanak a reform elől, ilyenek mindig vannak. De a reform mindig haladást jelent, haladunk előre kapcsolatban maradva a valósággal, miközben szemünk előtt az alapítói karizma távlata lebeg”. A megszentelt életről szóló napok, az ilyen kezdeményezések, mint ez a hét segítenek abban, hogy legyőzzük a félelmet.

Ferenc pápa arról is szólt, szomorúsággal tölti el, amikor egyes közösségek a biztonságot és a kontrollt keresve valamilyen ideológiába esnek, legyen az baloldali, közép, vagy jobboldali.

Amikor egy szerzetesi intézmény egy ideológiában fogalmazza újra karizmáját, elveszíti önazonosságát, elveszti termékenységét.

A Szentatya arra buzdította a megszentelt élet intézményeit, hogy tartsák ébren az alapító karizmát, méghozzá úgy, hogy közben előre haladnak, növekednek, párbeszédben vannak azzal, amit a Lélek üzen az időben és a térben, a különböző korszakokban és helyzetekben. Ehhez a megkülönböztetés adományára és imádságra van szükség, mert nem lehet megtartani az alapító karizmát apostoli bátorság nélkül. Ez azt jelenti, hogy mindig mozgásban kell lenni, megkülönböztetni a jót és a rosszat, és imádkozni.

Nem szabad azzal megelégedni, hogy összejövünk és gitározunk, mondván: milyen szép is a megszentelt élet. Igen, időnként gitározzatok, mert az éneklés jót tesz. Ahogy Szent Ágoston mondja: énekelj és zarándokolj, jót tesz. Ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy ne essünk bele a külsőségekbe, ideológiákba, félelmekbe, hogy ne önmagunkkal beszélgessünk, hanem a Szentlélekkel – mondta Ferenc pápa.

Ne féljetek a korlátoktól! Ne féljetek a határhelyzetektől! Éppen ott fog megszólítani a Szentlélek. Ezért jó, ha minden szerzetes a Szentlélek keze ügyébe helyezi magát”

– bátorított üzenete végén a Szentatya.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír