Legyünk társak a jelenlétben is! – A Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) rendezvényeiről

Az előkészületekről, a múltról és a várható eseményekről Bánlaki Zsanett-tel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának irodavezetőjével és Ernyey Áronnal, a főegyházmegye megbízott munkatársával beszélgettünk.

– A KATTÁRS a püspöki konferencia döntése alapján az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága és valamelyik egyházmegye közös rendezvénye, amelyet 2013 óta minden évben más-más helyszínen, különböző tematikával tartanak meg. Mit jelent a KATTÁRS, és mi a logóban szereplő szimbólumok jelentése?

Bánlaki Zsanett: A KATTÁRS egy érdekes betűszó, ami utal a Katolikus Egyházra, a társadalomra s emellett a közösségi összetartozásra. Az első néhány évben ez volt a jelmondata: „Társak vagyunk!”. A logóban a kék vízcsepp a keresztséget juttatja eszünkbe: Isten gyermekei lettünk, minden forrásunk belőle fakad. A zöld a reménység színe, a hal pedig az Egyházat jelenti, amelynek tagjai vagyunk a keresztségünk által. A sárga láng a Szentlelket jelképezi, a bérmálás szentségével kapott küldetésünket, hogy életünk minden területén felelősségteljes felnőttként hirdessük az evangéliumot. A piros szív pedig a kapcsolatainkra utal. Arra, hogy

szeretet, tiszta szándék és nagylelkű önátadás nélkül semmit sem érnek a tevékenységeink.

Ebben a négy motívumban az egész katolikus létünk benne van.

– Érthető, mégis kissé megfoghatatlan: az Egyház társadalmi tanítása. Mit jelent ez pontosan?

B. Zs.: Az Egyháznak és nekünk, a tagjainak, katolikusként az emberi méltóság, a közjó, az igazságosság és a béke értékeit kell képviselnünk a társadalomban. A II. Vatikáni Zsinat pápái fordulatot hoztak, hiszen a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyeztek a laikusok munkájára. Kiemelték, mennyire fontos, hogy jelen legyenek a politika, a gazdaság, a kultúra, a szociális intézmények területén. Ahol élnek és dolgoznak, ott próbáljanak úgy hatni, hogy abban a keresztény értékek nyilvánuljanak meg. Nagyon felelősségteljes dolog az Egyház társadalmi tanítását képviselni. A KATTÁRS ennek megmutatására és közös ünneplésére is szolgál.

– Mi alapján dől el, hogy hol rendezik meg?

B. Zs.: A magyarországi rendezvények a német katolikus napok (Katholikentag) programsorozat alapján indultak el. Amikor a püspöki kar tagjai az évente változó helyszín mellett döntöttek, arra is gondolhattak, hogy legyen ez bemutatkozási lehetőség egyházmegyéink számára. S emellett úgy határoztak, hogy háromévente visszatérően Budapest lesz a házigazda.

– Országos szintű rendezvényként tekinthetünk az eseménysorozatra?

B. Zs.: Leginkább a házigazda egyházmegye intézményei települnek ki ilyenkor: a közösségei, bizottságai, iskolái. Idén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye intézményeihez jutott el a megkeresés. Minden egyházmegyében fontos szerepük van a szakpasztorációknak, amelyek országos szerepet töltenek be. Bemutatkozik a Boldog Ceferino Intézet, a görögkatolikus cigánypasztoráció, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. Emellett a teremtésvédelemmel foglalkozó egyesületek, mozgalmak is képviseltetik magukat.

A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) idején rendezett családi nap áttörést jelentett, mert akkor széles körű érdeklődés mutatkozott a rendezvény iránt, és nagyon sokan eljöttek az ország számos tájáról. De a távolság megnehezíti, hogy minden érdeklődő jelen tudjon lenni az eseményen.

– Hogyan alakul az együttműködés a Caritas in Veritate Bizottság és az adott évben soron következő egyházmegye között?

B. Zs.:  A rendezvénysorozat a püspöki konferencia ötlete, 2013-ban indult útjára az MKPK támogatásával, és a Caritas in Veritate Bizottság kapta meg feladatként. Mi tartjuk a kapcsolatot a konferenciával, a titkársággal, mi nyújtjuk be a javaslatokat például a helyszínre vonatkozóan. A közös gondolkodás, a kommunikáció a házigazda egyházmegyével alapvető feladatunk. Az egyházmegyék szabadon dönthetnek az adott év témájáról és a programokról attól függően, hogy mit szeretnének megmutatni magukból, de a mi felelősségünk, hogy a társadalmi tanítás lehető legtöbb eleme megjelenjen az események során.

– Ön hogyan került kapcsolatba az idei rendezvénnyel?

Ernyey Áron: Erdő Péter bíboros, prímás az idei évben Fábry Kornél püspök atyát bízta meg a szervezéssel, ő pedig engem kért fel, hogy segítsem a munkáját a programok kidolgozásában, a technikai háttér biztosításában. Már korábban is dolgoztunk együtt vele és ebben a nagy csapatmunkában részt vevő munkatársakkal is, akikkel minden eseményt – amennyire csak lehetséges – aprólékosan előkészítünk, majd lebonyolítunk.

– Vannak állandó, minden évben visszatérő programpontok?

E. Á.: Fellelhető egy struktúra és egyfajta egységesség, leginkább azért, mert

minden esetben a Katolikus Egyház társadalmi tanítása az alap.

Vannak visszatérő elemek. Ilyen a tudományos konferencia, ami hagyományosan részét képezi a rendezvénynek, éppúgy, ahogyan az Eucharisztia ünneplése a szentmiséken. Szintén visszatérő, de részleteiben változó programelem a közösségek, a lelkiségi mozgalmak, az intézmények, a kiadók bemutatkozása egy sátras forgatag keretében.

A korábbi évekhez hasonlóan most is lehetőség nyílik majd a véradásra. A Központi Papnevelő Intézet épületébe várják a segíteni akarókat pénteken 12 és 18 óra között.

Ezek az elemek az elmúlt években is szerepeltek a programban. Aki a KATTÁRS rendezvényeire ellátogat, idén is számíthat mindezekre. De természetesen mi is készülünk, és a rendezvényt, mint valami tortát, igyekszünk számos ötlettel, eseménnyel feldíszíteni. Így ez a KATTÁRS is kicsit másmilyen lesz, mint bármelyik korábbi.

– Milyen jelentéstartalommal bír az idei mottó: „Légy jelen!”, és hogyan kapcsolódik az idei oktatási tematikához?

E. Á.: 

Katolikusként, bárhol szolgáljunk is, a társadalmi élet bármely szegmensében tevékenykedjünk is, érett, felelős felnőttként kell jelen lennünk. Ki kell állnunk, és megfelelő válaszokat kell adnunk sokszor rázós kérdésekre is.

Ahhoz, hogy erre képessé váljunk, kulcsfontosságú, hogy milyen oktatásban részesülünk. Emiatt választottuk az idei évben az oktatás témakörét. Időszerű és indokolt ezzel foglalkozni. Azért boncolgatjuk ezt a témát a D50 Rendezvényközpontban pénteken tartandó tudományos konferencián, hogy válaszaink lehessenek a felmerülő kérdésekre.

A teremtésvédelem, a felzárkóztatás, az etnikai sokszínűség témáit is felvetjük majd azokon a beszélgetéseken, amelyekre Rázós kérdések címmel szombaton kerül sor a Nemzeti Múzeum dísztermében.

Kiemelt helyet biztosítunk a katolikus oktatási intézményeknek a Múzeumkertben, ahol nemcsak sátrakban, hanem a színpadon is bemutatkozhatnak. A kulturális programok, amelyek a KATTÁRS rendezvényeit kísérik, szintén az oktatási intézmények bevonásával valósulnak meg.

– Victor Hugo fogalmazott így: „A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul.” A muzsika is hangsúlyos szerepet kap az idei programokon. Hol és milyen zenei kínálattal találkozhatunk?

E. Á.: A nyitó szentmisét pénteken 18 órakor az Egyetemi (Kisboldogasszony-) templomban Veres András püspök, az MKPK elnöke mutatja be, a zenei szolgálatot a Don Bosco Ének- és Zenekar adja majd. Szintén pénteken, 20 órától a Szent István-bazilikában hallható a capella koncertre hat katolikus iskola kórusát hívtunk meg énekelni Sapszon Borbála karnagy művészeti vezetésével. A szombat déli szentmisén az Emmánuel Közösség tagjai szolgálnak, a jól ismert, könnyedebb műfajhoz tartozó énekek ezúttal orgonakísérettel szólalnak meg. Szombaton este az Erkel Színházban a Budafoki Dohnányi Zenekart katolikus művészeti oktatási intézményekben tanuló fiatal muzsikusok fogják kiegészíteni, legnagyobb létszámban a Weiner Leó Katolikus Zeneművészeti Szakgimnáziumból. A hivatásos zenészek mellé beülnek a zenekarba a diákok, és együtt muzsikálnak, az énekkar pedig a kórusiskola jelenlegi és volt diákjaiból áll össze. A vasárnap 10 órakor kezdődő záró szentmisét Erdő Péter bíboros mutatja be a bazilikában, a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa, valamint a Szent István-bazilika Énekkara közreműködésével. Este 8 órától – szintén a bazilikában – dicsőítő est lesz, ahol a szentségimádást Fábry Kornél püspök atya vezeti majd.

– Lesz olyan esemény, amelyre regisztrálni kell vagy esetleg belépőjegyet vásárolni?

E. Á.: Alapvetően idén is ingyenesen és szabadon látogathatók a programok, amelyekre mindenkit szeretettel hívunk és várunk. A Keresztény Filmzene Koncertet az Erkel Színházban rendezzük, erre belépőjegyet kell váltani, hiszen korlátozott a férőhelyek száma. A szakmai konferencián a meghívottak vehetnek részt, de az előadásokat rögzítjük, és a későbbiekben a kattars.hu oldalon részben vagy egészben visszanézhetők lesznek bárki számára. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Kardinális YouTube-csatornáján is láthatók majd összefoglalók, részletek, és elérhető lesz sok érdekes tartalom.

– Kiket várnak a rendezvényre?

E. Á.: Újszülött kortól százkét éves korig mindenkit, ahogy mondani szoktuk. Azt gondolom, hogy nem minden programelem szól mindenkinek, de bárki találhat köztük kedvére valót. Aki közös liturgián szeretne részt venni, és megélni, hogy sokan együtt ünnepeljük az Eucharisztiát, azt szeretettel várjuk a szentmisékre. Akit a művészetek vagy a kultúra vonz, az mindhárom napon találkozhat ilyen programelemekkel. Aki pedig a családi napot keresi, az jöjjön el szombaton a Múzeumkertbe, a 10 és 18 óra között sorra kerülő Közös Tér rendezvényre.

A szombat déli szentmisére – amelynek főcelebránsa Székely János püspök lesz – a Reménykörrel karöltve nagyon várjuk a fogyatékossággal élőket is a belvárosi templomba. Jeltolmácsolást biztosítunk, illetve külön készülünk arra, hogy segítsük a kerekesszékkel érkezőket.

B. Zs.: Szombaton színes programkavalkád várja a kicsiket és a nagyokat a „közös téren”, a Múzeumkertben. Lesznek kézműves- és ügyességi foglalkozások, ruhapróba és fotózás. Érdekesnek ígérkezik a Katolikus Pedagógiai Intézet programja is, amelynek részeként többek között kémiai kísérleteket végezhetnek a gyerekek, de akár a felnőttek is. Az érdeklődők végigmehetnek majd egy több állomásos kalandtúrán is. Menetlevélben gyűjthetik a pecséteket, amelyek egy-egy elvégzett feladat, foglalkozás, előadás után járnak. Tíz pecsétért pedig ajándék üti a markukat. Különlegesség a Keresztény Roma Szakkollégium ötlete, az „élő könyvtár”. A szakkollégisták lesznek az „élő könyvek”, akiket „ki lehet kölcsönözni”, és elbeszélgetni velük az életükről, arról, hogy honnan jöttek és mik a terveik.

A legfőbb célunk az, hogy személyes találkozások jöhessenek létre, ezekhez szeretnénk helyet és időt biztosítani a KATTÁRS-on.

– Rossz idő esetére van-e B terv?

E. Á.: Igazság szerint csak a Múzeumkertbe tervezett szabadtéri eseményeket zavarhatja meg az időjárás. Amikor a pápalátogatás szervezésekor ugyanezt a kérdést feltettük a vatikáni képviselőknek, az egyikük határozottan felelte: „Jó idő lesz!” Komolyra fordítva a szót: természetesen konzultálunk a hatóságokkal, és, a veszélyhelyzetet leszámítva, rossz idő esetén is minden programot megtartunk, mindenkit szeretettel várunk.

– Hol érhető el a három nap teljes programja, illetve ha valaki segíteni szeretne a rendezvények lebonyolításban, lehet-e még csatlakozni?

E. Á.: A kattars.hu oldalt javasoljuk elsődleges tájékozódási pontként, és itt várjuk szeretettel az önkéntesek jelentkezését is. Sok segítő kézre van még szükség. A diákoknak igazolást is tudunk adni, ez az önkéntes munka beszámítható az iskolai közösségi szolgálat idejébe. A közösségi médiában is folyamatosan közzétesszük a részleteket, érdemes követni a csatornáinkat.

Egynapi személyes jelenlét sokkal többet ér, mit ezer e-mail vagy chatváltás. Ezek a személyes kapcsolódások később kibontakoznak, és mi is ezeknek szeretnénk teret adni a KATTÁRS ideje alatt. Találkozásoknak, amelyek eredményeképpen változás, fejlődés indulhat el.

Erre buzdítunk mindenkit: „Légy jelen!” Légy jelen a három nap programjain; légy jelen mindabban, amit csinálsz: a munkában, a családban, de még az online térben is, és mindig a keresztény értékrendet képviselve, ahhoz méltó módon élj, kommunikálj! Légy jelen!

Fotó: Merényi Zita

Ujváry-Radics Gabriella/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2024. szeptember 15-i számában jelent meg.