Lélekharang – Ünnepi hangverseny a budai ciszterci Szent Imre-templomban

Az egyházi kalendárium október 23-án Kapisztrán Szent Jánosra emlékezik. A naptár nem is lehetne figyelmesebb, hiszen a nándorfehérvári győzelem és az 1956-os szabadságharc egyaránt a magyar történelem fényes és megható pillanata, a főhajtás csendes igényével. A muzsikus és a muzsikát befogadó hallgató szívbéli lehetősége, ajándéka a harmóniákban való feltétlen bizalom, hiszen a zene nem válogat és nem minősít, de felemel – feltételek nélkül.

A történelemben megvívott szabadságküzdelmek hősei általában ismeretlenek. De nem mindig névtelenek. A Szentimrevárosban, a Móricz Zsigmond körtéren és ennek környékén elesett embertársaink közül a történettudomány eddig negyvenhét lelket azonosított. Nemzeti ünnepünkön következetesen és hagyományosan reájuk emlékeztünk, és a muzsika kínálta lélegzetben név szerint felsoroljuk őket. A Ciszterci Szent Imre-templomban a lélekharang most is értük zengett, segítve a tisztelet illő perceit; hogy világos különbséget tehessünk a felejtés és a megbocsájtás között. Az előbbire nemet, az utóbbira igent mondhassunk ezekkel a szép szavakkal: Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik szentjeid körében mindörökre, mert jóságos vagy.

Gabriel Fauré gyászmiséjének első hangjait 1877-ben jegyezte le, az utolsó kéziratoldal a hét részből álló művet csak 1893-ban tette teljessé. Mind a tételek száma, mind különböző keletkezési dátumuk, mind a többféle hangszerelés között eltelt idő arra utal, hogy szerzője eredetileg nem valamely alkalomra vagy okból írta – azonban szülei halála megváltoztatta belső elkötelezettségét. A kompozíció 1888 januárjában, a párizsi Madeleine-temp­lom­ban hangzott fel először, Fauré itteni karnagyi működése alatt és irányításával. Köszönet a Budapesti Monteverdi kórusnak és Kollár Éva alapító karnagynak, hogy ez most itt is megtörténhetett, muzsikus társaik vállalásával: szólót énekelt Darázs Renáta, Tóth László és Jekl László.

Forrás: Budai ciszterci Szent Imre-plébánia / Csányi Tamás

Fotó: Martinek Imre

Magyar Kurír