Lelki séta Bátán

A bátaszéki római katolikus plébánia területéhez Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Mórágy, Mőcsény, Pörböly, Várdomb települések tartoznak. E séta középpontjában a plébánia arculatát és küldetését meghatározó bátaszéki Szent Vér-bazilika áll.

Báta a Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye. Monumentális kegytemploma a falu fölötti dombon, az egykori bencés apátság helyén áll, amelyet Szent László király alapított 1093-ban. A bátai bencés monostortemplomban 1350 körül a szentmisét bemutató pap kezében az átváltoztatott Szentostya vérezni kezdett. Ennek az eucharisztikus csodának köszönhetően a 14. század végén, 15. század elején Báta országos hírű zarándokhellyé és nemzeti kegyhellyé lett, ahova királyaink és nagy népsokaság zarándokolt. 1434-ben IV. Jenő pápai búcsúkiváltságot adományozott a kegyhelynek, melyben kimondta, hogy

Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vérét tisztelik, ezt úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda.

A korabeli forrásokban Krisztus vérző Testének is nevezik a csodálatos bátai ereklyét.

A Szent Vérhez kapcsolható első csoda bekerült a híres Thuróczi-krónikába is. Eszerint 1415-ben Garai János a bosnyákok és törökök ellen harcolva fogságba esett. Itt fogadalmat tett, hogy ha kiszabadul, Bátára zarándokol a mi Urunk Jézus Krisztus drága Vérének dicsőségére. A súlyos vasgolyók, amelyekkel a fogságban tartották, még Mátyás király uralkodása idején is a templom kapujára akasztva hirdették Garai szabadulását.

1441 januárjában az apátság közelében győzte le Hunyadi János a pártütő Garai László hadait, így Báta az egyetlen hely a mai Magyarország területén, ahol Hunyadi János győztes csatát vívott. A Hunyadi család drága ajándékokkal és ide vezető zarándoklatokkal fejezte ki háláját.

1526-ban a mohácsi csata előtt II. Lajos király az ország vezetőivel itt tartotta meg az országtanács utolsó ülését, a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, s a Szent Vér áldását fogadva a sereg innen indult a végzetes csatába.

1539-ben a kegyhelyet a török hódítók támadása elpusztította.

A reformáció terjedésével a Sárközben minden település református felekezetű lett, Báta lakossága azonban zömében katolikus maradt – ez is bizonyítja, hogy az eucharisztikus kegyhely emléke elevenen élt az emberekben.

1938-ban az eucharisztikus világkongresszushoz kapcsolódóan Bátán épült fel hazánk egyetlen eucharisztikus kegytemploma, amelyet 1939-ben a török pusztítás 400. évfordulóján szenteltek fel.

A II. világháború idején a bátai búcsúkat a békéért ajánlották fel. Kialakult az a szokás, hogy a háborúból visszatérő hadifoglyok hazatérésük előtt elmentek a kegyhelyre hálát adni. 1948-ban a Szent Vér ünnepén 4-5 ezer ember vett részt a szertartáson. Azoknak, akik nem fértek fel a templomdombra, külön szentmisét mutattak be. Cserháti József püspöksége idején az egyházmegyei papság búcsúja és találkozási lehetősége lett július eleje, a Szent Vér ünnepe.

A kommunista időszakban a zarándokhely virágzása véget ért. Volt egy fellendülés a ’80-as évek közepén, majd 2006-tól Mayer Mihály megyéspüspök kezdte ismét a kegyhely értékére irányítani a figyelmet. 2014-től Udvardy György püspök kezdeményezésére indult el az egyházmegyei gyalogos zarándoklatok szervezése.

Az írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér-ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. 2017. szeptember 16-án, a IV. egyházmegyei zarándoklaton Villiam Judak nyitrai püspök a garamszentbenedeki Szent Vér-ereklyéből egy 1x1 centiméteres partikulát ajándékozott a kegytemplomnak.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve a kegyhely teljesen megújult. 2020-ban, a VII. egyházmegyei bátai zarándoknapon Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa mutatott be szentmisét Bátán, melynek keretei között kihirdette, hogy Ferenc pápa a bátai Szent Vér-kegytemplomot basilica minor rangra emelte.

Napjainkban három hangsúlyos búcsúünnep van Bátán: Szent Vér-búcsú július elején, az úrnapjához kapcsolódó eucharisztikus est, valamint a szeptemberi egyházmegyei zarándoklat.

Idén szeptemberben, az Ars Sacra Fesztivál keretében nyitották meg a Báta, Magyarország eucharisztikus kegyhelye című kiállítást, amely a bátai kegytemplom nyitvatartási idejében 2021 decemberéig látogatható.

A neoromán stílusú Szent Vér-kegytemplom, amely őrzi az egykori országos hírű kegyhely emlékét, ma is szeretettel várja az ide látogató zarándokokat.

Lelki sétánk zárásaként imádkozzunk Jézus Szent Véréhez:

Üdvözlégy, Jézusnak drágalátos Vére, ki érettünk, bűnösökért a te szent szívedből és egész testedből bőségesen kiontatott. Én Uram, Jézus Krisztus, mosd le az én gyarló bűneimet, és ne hagyj elveszni engem, akit a te drága Véreddel megváltottál! Jóságos Jézus, kegyes kínszenvedésedre, értünk kiontott drága Véredre kérlek, segíts meg engem! Adj bánatomra vigasztalást, a testi és lelki kísértések ellen erőt, minden elkövetett bűnömre bocsánatot, és minden bűntől őrizz meg engem! Ámen. (Thewrewk-kódex, 1531)

Forrás: Bátaszéki Római Katolikus Plébánia/Kürtösi Krisztián plébános; Sümegi József állandó diakónus, a bátai kegyhely őre; Pécsi Egyházmegye

Fotó: Bátai Szent Vér-kegyhely Facebook-oldala; Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír