Lelkiség és szemlélődés – A premontreiek tárgyi öröksége

A kép optikai közepén a feltámadt Krisztus áll széttárt karokkal, vérző szívvel és átdöfött kezekkel. Aba-Novák Vilmos festménye, színes vázlata azonban nemcsak a halálból feltámadt Megváltót, az áldozati Bárányt vetíti elénk, hanem a mindenkit magához ölelő isteni személyt is. A hosszú szalagra írt jelmondat sem a véletlen műve: „Bízzatok! Én legyőztem a világot.” Krisztus háta mögött a két hatalmas kéz az Atyára utal, aki mindenki fölött áll, és védelmezi a kiszolgáltatott embert. Az Üdvözítő körül szentek serege látható, angyalok, apácák, szerzetesek. Ez a kép temperával készült ezüstfóliával, fatáblára, viszonylag kis méretben, s nem is teljesen kidolgozott, hiszen, ahogyan már utaltunk rá, csak vázlat egy nagyobb falfestményhez: a csornai Jézus Szentséges Szíve római katolikus plébániatemplom freskójának terve. A csornai katolikus plébánia 1790-től a premontrei prépostság templomát használta, mert a városi templom egy tűzvészben leégett. Az új plébániatemplom 1938-ra épült fel. Felszentelésekor köszönetet mondtak a premontrei rendnek a másfél százados vendégszeretetért. A templom belső díszítésére eredetileg Szőnyi István kapott megbízást, majd Aba-Novák Vilmos, de túlságosan modernnek ítélt festményét nem fogadták el (a művet a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gyűjteményében őrzik).

A kifestésre végül Nagy Sándort kérték fel, akinek freskóján korabeli csornai polgárok arcmásai is felfedezhetők. Aba-Novák erőteljes, expresszív alkotásaira nem lehet nem odafigyelni. Vizuális megfogalmazásaiban kevésbé épít a jámborságra, sokkal inkább egyfajta cselekvésre buzdítanak a falfestményei. Egyéni stílusa, mozgalmas jelenetei, a többihez képest felnagyított alakjai, kiemelései – mint például a hatalmas kezek a budapesti városmajori templom mennyezetén – teljesen szokatlannak számítottak az évszázadok során kialakult ikonográfiával szemben. Ezért érthető, hogy még a harmincas években sem mindenki tudta könnyen elfogadni ezt az újfajta megközelítést, noha a templom a harmincas évek modern építészetének kimagasló teljesítménye. Hasonló volt a budapesti belvárosi főplébánia-templomban látható oltárkép esete is, amikor Molnár-C. Pál szárnyas táblaképei nyerték meg a pályázatot Szőnyi István festményeivel szemben. Mivel Szőnyi az üdvtörténetet a Dunakanyarban képzelte el, zebegényi falusi környezetbe helyezte a Krisztus-eseményt. Az akkori plébános nem találta megfelelőnek ezt az ikonográfiát. Persze ettől még mindkét képciklus remekül sikerült, Molnár-C. képe életművének kimagasló teljesítménye.

A tavalyi év során a Premontreiek 900 – Rendtörténeti kiállításon, a Nemzeti Múzeumban láthattuk az említett freskóvázlatokat. Nagy Sándor alkotása, ami meg is megvalósult, szintén kisebb méretben volt kiállítva Krisztus királysága címmel. A csornai templomban most már felújítva csodálhatjuk meg a templom ékességének számító hatalmas falfestményt, amit a gödöllői művésztelep alapítója 1942-ben készített el. A 12 × 16 méteres kompozíció felső részén a szentek kíséretében Krisztust, alul pedig a misét bemutató Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápát láthatjuk. Ennek az alsó szekciónak az érdekessége, hogy ismert közéleti személyek is megjelennek rajta: jobb oldalt Liszt Ferenc dirigálja a templomi kórust, a bal oldalon feltűnő katonaruhás alak pedig az 1942. augusztus 20-án repülőszerencsétlenségben életét vesztett Horthy Istvánra emlékeztet.

A premontrei kiállításon látható volt a rendalapító Szent Norbertről készített olajfestmény is, Vaszary János alkotása, amely a zsámbéki Keresztelő Szent János-plébániatemplom északi mellékoltárának oltárképe. A festmény megrendelője Vaszary Kolos bíboros hercegprímás, a festő nagybátyja lehetett. Apja halálát követően vette pártfogásába a fiatal művészt, és nagyívű templomi megbízásokkal támogatta. A zsámbéki Szent Norbert-kép tematikusan és stílusában is beilleszthető e munkák sorába. A kép létezéséről a festővel foglalkozó szakirodalom mindeddig nem is tudott. Szent Norbert egy gazdagon díszített, modern monstranciát emel a magasba, a premontrei rend alapítójának legjellemzőbb attribútumát. A szegény sorból származó Vaszary Kolos egyházi támogatással tanult a keszthelyi premontrei főgimnáziumban. Hálája jeléül 1897-ben egykori gimnáziumának tanulói részére ötvenezer koronás alapítványt tett. Talán ehhez kapcsolódott a Szent Norbert-festmény megrendelése is.

A múlt évi kiállítás egyik kuriózuma volt az a kis méretű, igen részletgazdag, öntött bronz korpusz (keresztre feszített Krisztus), amely az 1220-1240 körüli időkből való. A zsámbéki prépostság régészeti feltárása során, az 1930-as években került elő. Feltehetően egy hazai készítésű körmeneti kereszthez tartozott, amelyet francia, limoges-i műhelyekből származó előképek ihlettek.

A plasztikák, a szobrászati munkák közül a legérdekesebb Zala György domborműve, amely Damjanich János honvéd vezérőrnagyot ábrázolja. A mű az aradi vértanúk emlékművéhez tartozó gipszmodell, 1890-ből. Az aradi vértanúk portrésorozata a szombathelyi premontrei gimnáziumban látható. Alkotójuk a magyar historikus szobrászat legjelentősebb alakja, Zala György.

A gipszmedalionok az 1890-ben Aradon emelt emlékműhöz készültek, szoborvázlatként. A szobrokat Batthyány Lajosné Andrássy Ilona grófnő, a mártír miniszterelnök unokájának felesége ajándékozta a gimnáziumnak ötven évvel a tragikus esemény után. Gyermeke, Batthyány Gyula, a későbbi híres festőművész a gimnázium magántanulója volt.

A premontrei rend kulturális örökségének másik kuriózuma egy diadém. 1887-ben, a csornai prépostság téglavetőjében agyagbányászás közben váratlanul egy koponya bukkant elő, melyre aranypánt simult. A lelet feltárásához Lakner Ambró OPraem amatőr régészt hívták, aki lelkesen összegyűjtötte a nyolc darabra szétesett diadém aranylemezeit. A diadém egy, az 5. században élt előkelő hun asszony sírjából került elő, elülső felületét kőberakások díszítik. A rend feloszlatása után a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, ahol szakszerűen restaurálták.

Dudits Andor az úgynevezett műcsarnoki művészek közé tartozott, sokat foglalkoztatták a két háború közötti időben. Egyik megbízásos munkája a gödöllői premontrei gimnázium internátusi ebédlőjébe készült. Két szekkót készített 1926-ban. A keleti falon II. István király fogadja a Prémontréből érkező és Váradon letelepedő kanonokokat. A nyugati falra egy evangéliumi példázat került, Krisztus csodálatos kenyér- és halszaporításának bemutatása. A falképeket az államosítás után lemeszelték. A festmény színvázlata Stuhlmann Vencel Patrik OPraem, a gimnázium igazgatója hagyatékában maradt fenn.

A régi könyvek, kódexek közül figyelemre méltó a Jászói breviárium, amely a 14. század végén íródott, tintával, temperával, pergamenre.

A premontrei kanonokrendet 1121-ben, kilencszáz éve alapította Szent Norbert. A rend tagjai szinte az alapítás óta jelen vannak Magyarországon is. A premontreiek az elmúlt évszázadokban részesei és alakítói voltak a magyar társadalmi és vallási életnek, a művészetnek és a tudománynak. Ebből a gazdag örökségből válogattunk ki néhány mindenképpen figyelemre méltó alkotást.

Szöveg és fotó: Mészáros Ákos

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. február 13-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.