Lengyelországban Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök egyszerre egyházi és nemzeti ünnep. Munkaszüneti nap is, egyben az ország legsajátosabb katolikus ünnepe.
Az úrnapja körmenettel történő megünneplése Lengyelországban a 14. századra nyúlik vissza, az Eucharisztia ilyen jellegű tisztelete német városokból érkezett. A csütörtök délelőtti ünnepélyes plébániai szentmisék után indultak a processziók, melyek élén Krisztus keresztjét követte a helyi plébános vagy káplán, aki baldachin alatt vitte monstranciában az Oltáriszentséget. Az éneklő és imádkozó hívek valójában az előttük haladó Jézust követték, akitől azt kérték, hogy jelenlétével áldja meg városaik és falvaik utcáit, házaikat, földjeiket és gazdaságaikat.
A képre kattintva fotógaléria nyílik.
A körmenetek résztvevői közül sokan tájegységenként változó színes népviseletbe öltöztek. A férfiak templomaik védőszentjeit, Jézus Szent Szívét, valamint Szűz Mária Szeplőtelen Szívét ábrázoló zászlókat hordoztak, a nők pedig kis méretű, mindkét oldalán festett „feretronokat”, azaz hordozható táblaképeket vittek. A körmenet élén fehér ruhás ministráns kislányok virágszirmokat hintettek az Oltáriszentség elé, mintegy Jézus jeruzsálemi bevonulására is emlékeztetve.
A baldachin körül a fiú ministránsok haladtak, kezükben templomi csengettyűkkel, melyek hangjára a körmenet szélén állók vagy éppen arra haladók éppúgy letérdeltek, mint a szentmiséken úrfelmutatáskor. A körmenetet sokfelé a helyi fúvószenekarok és templomi kórusok követték. A processzió a nyírfaágakkal és virágokkal feldíszített, a négy égtájat jelképező négy oltárnál mindig megállt, a pap pedig az evangéliumi szakaszok felolvasását követően imádságot mondott. A körmenet végén a résztvevők lengyel szokás szerint az áldás jeléül hazavitték az oltárok nyírfagallyait, amelyeket otthon szántóföldjeik partjára és kertjeik ágyásaiba tűzdelnek, hogy ezáltal is Isten áldását kérjék a jó termés reményében.
Lengyelországban különösen nagy, közös és máig elterjedt hagyománya van a színes virágszőnyegek készítésének is, részint a templomokban, illetve a városok és falvak utcáinak bizonyos szakaszain. Lengyelország leghíresebb virágszőnyegei a közép-lengyelországi Spycimierzben készülnek. Itt a virágszőnyeg hossza sokszor eléri az egy kilométeres távolságot, a színpompás virágsziromképek bibliai jeleneteket és szentek arcképeit ábrázolják.
A kétszáz éves lengyel hagyományt 2021-ben az UNESCO is felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Magyarországon – ahogyan több más országban, például Angliában és Walesben is – a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel ünneplik az úrnapját. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. Az ünnep eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökre esett, ezért számos helyen ma is ekkor ünneplik, a húsvét utáni hatvanadik napon. Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részein, Brazíliában, a Dominikai Köztársaságban, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Trinidad és Tobagóban és Portugáliában munkaszüneti nap is. Az úrnapja legkorábbi lehetséges dátuma május 21-e, a legkésőbbi június 24-e. Jövőre június 8-ára esik.
A körmenetekről készült fotókat #Procesja néven lehet keresni a Twitteren és a Facebookon.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: AFP (kiemelt fotó); Vatican News; #Procesja
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria