Leó pápa a békétől megfosztott gyermekekért ajánlotta a Sixtus-kápolna karácsonyi koncertjét

A karácsonyi énekek és színek még néhány napig sokak szívében élnek. A fények még nem aludtak ki, a dallamok visszhangoznak az emlékezetben. Mégis vannak olyanok, akik sötétségben és csendben élték meg ezt az ünnepet. Sok gyermekről van szó a világ számos részén, akiket még a legalapvetőbb jogaiktól is megfosztottak, akiknek „néma jajszava” azzá a kiáltássá válik, amelyet minden másnál jobban meg kell hallani.

A „kicsinyeknek” szentelte XIV. Leó pápa a Sixtus-kápolna karácsonyi koncertjét, amelyet szombaton, január 3-án este tartottak Michelangelo freskóinak lenyűgöző környezetében.

A zene, amely az elméhez és a szívhez szól

A pápának a rendezvény végén a résztvevőkhöz intézett szavai szerint a karácsonyi elmélkedés a „zene és az ének nyelvén” is megnyilvánul, amely képes mind az elméhez, mind a szívhez szólni. Ezt fejezte ki a több mint 1500 éves múltra visszatekintő kórus, amelyet Marcos Pavan prelátus, karmester vezényelt Michele Marinellivel együtt, aki a Pueri Cantores, az ifjúsági kórus karmestere. XIV. Leó pápa beszédében köszönetet mondott mindkettőjüknek.

A betlehemi éjszaka dallamai

„Nincs karácsony énekek nélkül” – ismerte el a pápa, kiemelve azok eltérő jellegét nyelvenként és nemzetenként. Ez szinte természetes, hiszen az evangélium beszámolója szerint abban a pillanatban, amikor Mária megszülte Jézust, „az ég angyalai ezt énekelték: Dicsőség Istennek és békesség a földön!” Az ujjongó dallamok, az első „karácsonyi koncert” nézői a betlehemi pásztorok voltak, akik – ismét az evangélium szerint – „dicsőítve és hálát adva Istennek tértek haza”, talán énekelve és egy kezdetleges fuvolán játszva.

Mária szíve

De az égi zene azon az estén egy bensőségesebb és érzékenyebb helyen is felcsendült: Mária szívében. „Tanuljuk meg tőle, hogy a csendben halljuk meg az Úr hangját, hogy hűségesen kövessük azt a szerepet, amelyet ránk bízott az élet partitúrájában” – kérte Leó pápa.

A gyermekek fény nélküli karácsonya

A Szentatya fényről szóló elmélkedése mellett megemlékezett a „gyermekek csendes, mégis fájdalmas ünnepéről is, akik ezt a karácsonyt a világ számos részén fények, zene, sőt még az emberi méltósághoz legszükségesebbek és a béke nélkül élték meg”. „Az Úr, akihez ma este dicsőítő énekeinket emeltük, hallja meg e kicsinyek néma jajszavát, és Szűz Mária közbenjárására adjon a világnak igazságosságot és békét” – fohászkodott a pápa.

Beszéde végén a Szentatya maga intonálta a Miatyánkot, amelyhez a Sixtus-kápolnában jelenlévők mind csatlakoztak.

A koncert programja

A koncertet megelőző beszédében Marcos  Pavan prelátus, karmester megköszönte a pápa jelenlétét. Megtiszteltetésnek és bátorításnak nevezte azt a több mint 1500 éves szolgálat folytatásában, amelyet a pápai énekesek Péter utódának végeznek.

A program a teljes szakrális polifonikus zeneművek körét felölelte, a gregorián énektől Giovanni Pierluigi da Palestrináig, akinek két motettája is elhangzott: a Dies Sanctificatus és a Hodie Christus Natus Est. A Sixtus-kápolna kórusa két emeritus karmesterének darabjai is felcsendültek: Giuseppe Liberto a Magnum Nomen Domini című műve, valamint Domenico Bartolucci a Puer Natus in Bethlehem és a Christus est qui natus hodie című művei. Ezt követte a késő reneszánsz spanyol zeneszerző, Tomás Luis de Victoria O Magnum Mysterium című műve, valamint Francis Poulenc, a múlt századi francia művész Quem vidistis, pastores, dicite című darabja. A koncerten ezután James Bassi amerikai zeneszerző Quem pastores laudavere című alkotása hangzott el. Végül az esemény három híres karácsonyi dallal zárult: az Astro del ciel és a Tu scendi dalle stelle, amelyet Liguori Szent Alfonznak tulajdonítanak, valamint az Adeste fideles.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Videó: Vatican News - Italiano

Magyar Kurír