Leó pápa felhívására a békéért imádkoztak Spányi Antal püspök vezetésével Székesfehérváron

„Leó pápa átérezve a világ sokféle baját, nyugtalanságát, háborgását és feszültségét, valamint a bűn hatalmát, azt kérte, hogy ma este a templomokban, a világon mindenfelé, vele együtt lelki közösségben imádkozzunk a békéért. A mi személyes világunk is sokféle békétlenségtől szenved. Tapasztaljuk és szorongunk, vajon mit hoz a jövő. Sokan aggodalmaskodunk a holnapért. Vajon lesz-e békénk, nyugodt életünk, lesz-e biztos jövőnk? Sokan aggódunk családjainkért, mert úgy látjuk, a világ szembemegy a családi élettel. Újféle ideák, újféle eszmények terjesztése folyik a legkülönfélébb eszközökkel mindenfelé” – mondta a főpásztor, majd az imádság középpontjába a béke iránti vágyat és az emberiség közös felelősségét állította.

Hangsúlyozta, hogy

a békétlenség nemcsak a világban, hanem bennünk is jelen van, és önzésünk egymás ellen fordít bennünket.

Látjuk, hogy a világot a nyugtalanság, a megosztottság és a békétlenség jellemzi, ugyanakkor vágyunk a békére. Mert félünk a háborútól, mert látjuk a széthullott otthonokat, a síró gyermekeket, a kiszolgáltatott időseket, a kétségbeesett embereket. „Ott él bennünk a vágy a valódi béke után, amely nemcsak az elcsöndesülés vágya, hanem a Te békéd utáni vágy, amelyet Te adsz nekünk, Urunk, amelyben rád találunk. Mert benned megtaláljuk testvéreinket, megtaláljuk a világ javát, megtaláljuk a lélek üdvösségét.”

Imájában a főpásztor azt is megerősítette, hogy a béke mindannyiunk felelőssége. Nem magától jön el, hanem minden ember kötelessége, hogy a konfliktusok helyett a párbeszédet és a megértést válassza.

Meg kell tennünk mindent azért, hogy fölismerjük Isten akaratát, hogy békességet teremtsünk a világban.

Ahogy Assisi Szent Ferenc is imádkozta, mindannyiunkat tegyen az Úr az Ő békéjének eszközévé.

„Urunk, békíts ki bennünket önmagunkkal, a körülöttünk élőkkel, békíts ki bennünket családunkkal, minden szerettünkkel, minden emberrel! Teremts békét köztünk és a velünk egyet nem értők között, hogyha másképp is gondolkodunk, tudjuk egymást tisztelni, és tudjunk egymással békességben élni. Tudjuk együtt építeni azt a közös jövőt, amelynek építését Te bíztad ránk, s amelyért mindannyian felelősek vagyunk.”

A megyéspüspök Szűz Máriához, a Béke Királynőjéhez is fohászkodott, hogy járjon közben a világ békéjéért; könyörögjön minden emberért, a magyar népért, Szent István népéért; hogy hazánkban továbbra is békében, biztonságban élhessünk, és szolgálni tudjuk azt a jövőt, amely rajtunk is múlik. Máriát kérte, hogy nyerje el az egész emberiség számára a világon mindenhol a kiengesztelődés és a béke adományát.

A főpásztor így zárta imáját: „Uram, elcsöndesülő lelkünkben eléd tárjuk minden kérésünket, minden félelmünket, minden vágyunkat és minden reményünket a máért és a holnapért és az egész jövőért. Azért, hogy a Te országod eljöjjön közénk, hogy Szent István népe Mária országában a Te országodat tudja építeni.”

A békeimán az elmélyülést a székesfehérvár-öreghegyi Magyarok Nagyasszonya-plébánia kamarakórusának szolgálata segítette, Nagy-Lendvai Melinda karnagy vezényletével.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Viniczai Attila

Magyar Kurír