Leó pápa megtekinthette Borso D’Este herceg eredeti reneszánsz bibliáját a Vatikánban

A különleges Biblia fakszimile kiadásából, amit a Panini Kiadó készített, egy példányt Leó pápának ajándékoztak.

Még ha átmenetileg is, de 555 év után visszatért a Vatikánba az a Biblia, ami a 15. században eredetileg Borso d’Este, Modena, Reggio és Ferrara hercegének tulajdonában volt. Az értékes könyv a miniatúraművészet egyik gyöngyszeme, 1455 és 1461 között készült Taddeo Crivelli irányítása alatt, majd 1471-ben hozták el a Szent Péter-bazilikába, amikor II. Pál pápa hercegi címmel ruházta föl Borso d’Estét.

XIV. Leó pápa tavaly december 18-án látogatást tett az olasz szenátusban, a szentév végén rendezett kiállításon. Ezért Ignazio La Russa, a szenátus elnöke és Federico Toniato főtitkár, valamint az Este-galéria igazgatója, Alessandra Necci elhozták a Bibliát a Vatikánba, mielőtt visszavitték volna Modenába, ahol az Este Egyetemi Könyvtárban őrzik.

II. János Pál is kézbe vette a Bibliát

II. Pál, IX. Piusz és II. János Pál után így XIV. Leó a negyedik pápa, aki saját kezűleg lapozhatta az eredeti reneszánsz kötetet, de ő az első pápa, aki több mint fél évezred után a Vatikánban tehette meg ezt.

Borso d’Este Bibliáját a miniatúraművészet csúcsának tartják. 1455-ben kezdték készíteni, abban az évben, amikor Gutenberg befejezte biblianyomtatását. Borso műve két kötetből áll, drága és ritka anyagokból készült; többek között egy Afganisztánból származó lapis lazuli kő díszíti. A világ legszebb könyvének tartott Biblia állt az olasz szenátus kiállításának középpontjában, amelyet a Giovanni Treccani Intézet által kiadott Olasz Enciklopédia megjelenésének századik évfordulójára rendeztek. Giovanni Treccani volt ugyanis az, aki megvásárolta a Bibliát és az olasz államnak ajándékozta 1923-ban.

Kalandos történet

A reneszánsz műkincset pergamenre írták, a rajzok elkészítését egy művészekből álló csapat végezte mintegy hat év alatt Taddeo Crivelli és Franco dei Russi irányításával. Az Este család tulajdonában álló Bibliát 1598-ban Ferrarából Modenába szállították, ahová a család áttette székhelyét, és ott maradt a hercegség végéig, 1859-ig. Ekkor a család egyik száműzetésben lévő tagja a dinasztia legértékesebb kincseivel együtt Ausztriába vitte a kódexet, ahonnan az első világháború után sikerült visszaszerezni. 1922-ben ugyanis a megözvegyült Zita császárné úgy döntött, hogy eladja a Bibliát, amit egy párizsi régiségkereskedőre bízott. 1923-ban Giovanni Treccani üzletember és mecénás mentette meg az olasz állam számára, akit az akkori közoktatási miniszter tájékoztatott a fejleményekről. Így Treccani Párizsba utazott és megvásárolta az Este-bibliát 3,3 millió francia frankért.

Reneszánsz művészet

A Biblia minden egyes lapját elegáns díszítéssel látták el, a szöveget két oszlopba rendezve írták, a kódexekre jellemző iniciálékkal. Gazdagon és művészien kidolgozott rajzok láthatók a szöveg körül, főként az alsó részen, melyek embereket, állatokat és növényeket ábrázolnak megdöbbentően valósághű módon. A képeken megjelenik a tájak perspektivikus ábrázolása is, az Este család címere. A reneszánsz kiemelkedő alkotóinak hatása is fellelhető a miniatúrákon, mint Donatello, Mantegna és Piero della Francesca.

Giovanni Treccani megbízására értékes reprodukciók készültek a Bibliáról, elsőként 1937-ben a milánói Bestetti Kiadó közreműködésével számozott és limitált példányban. 1961-ben XXIII. János pápa nyolcvanadik születésnapja alkalmából a bergamói Takarékbank száz példányban nyomtatta ki, majd 1996-ban teljes fakszimile kiadás készült 750 számozott példányban a Panini Kiadó gondozásában.

A pápai audiencián jelen volt a Panini család is, akik egy általuk kiadott Bibliát adományoztak Leó pápának. Az eredeti Borso d’Este-biblia két kötete megtekinthető az Este Könyvtár honlapján (első kötet, második kötet).

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA; Vatican Media

Magyar Kurír