A projektet egyidejűleg mutatták be Lambayeque, La Libertad, Piura és Callao régióban. Lambayequében található a chiclayói egyházmegye, amelynek Robert Prevost főpásztora volt, Callaóban pedig apostoli adminisztrátorként szolgált.
A lambayequei rendezvényen részt vett Dina Boluarte elnök és Chiclayo jelenlegi püspöke, Edinson Farfán is.
Egy olyan útvonalat mutatunk be, amely nem csupán utcákat és templomokat jár be, hanem az emlékezet, a hit ösvényeit; egy olyan nép reményét mutatja meg, amely soha nem szűnt meg álmodni, és amely ma büszkén jelentheti ki, hogy perui pápánk van”
– fogalmazott Dina Boluarte.
Noha Robert Francis Prevost az Egyesült Államokban született, 2015-ben úgy döntött, hogy felveszi a perui állampolgárságot is, amikor – idézve megválasztása utáni szavait – „szeretett chiclayói egyházmegyé”-jének püspöke lett. Nemrég pedig arról lehetett hallani, hogy frissítette a perui személyazonossági okmányában található adatokat.
Pár nappal a projektbemutató előtt Desilú León külkereskedelmi és turizmusügyi miniszter asszony elmondta, az új turistaútvonal „nemcsak egy vallási útvonal, hanem egy integratív projekt, amely egyesíti a kultúra, az infrastruktúra, a szolgáltatások, a hitélet és az identitásunk szempontjait. Emellett elköteleződést is jelent a turizmus által megvalósuló helyi fejlesztések mellett”.
Lambayeque régióban, ahol Chiclayo városa is fekszik, huszonkét pontot jelöltek ki, melyeket négy körútra fűztek fel a vallási, a kulturális és a természeti örökséget is figyelembe véve: szerepel benne például a Szűz Mária-székesegyház, a Motupe-kereszt, a Pómac erdő természetvédelmi körzete és régészeti komplexuma, valamint Pimentel partvidéke.
A La Cruz de Motupe, gyakrabban használt nevén La Cruz de Chalpón az 1860-as években indult népi ájtatosság zarándokhelye. A hagyomány szerint egy Juan Agustín de Abad nevű ferences remete 1860 és 1865 között járta a környéket, evangelizált és szentségeket szolgáltatott ki. Ő készített három nagy fakeresztet, amelyeket a környező dombokon állított fel, például a Chalpón dombon.
Amikor a helyiek tudomást szereztek róla, hogy a ferences 1866-ban Limában elhunyt, teljes összefogással kezdték keresni a kereszteket. Végül 1868. augusztus 5-én bukkantak rá az egyikre egy barlangban a Chalpón dombon – akkor kezdődtek a zarándoklatok, melyek napjainkban évi mintegy 700 ezer látogatót jelentenek. Ferenc pápa 2018-as perui apostoli útján Trujillóban személyesen is láthatta a chalpóni keresztet, amelynek ezüst replikáját ajándékozták neki.
Piurában nyolc helyszínt jelöltek ki, köztük a Munkás Szent József-plébániát és a Szent Család-székesegyházat – mindkettő Chulucanasban található –, illetve La Encantada település is szerepel az útvonalban.
Callaóban négy célpontot találunk: a Szent József-templomot, a Limai Szent Róza-plébániát, a püspökség épületét és a Carmen de la Legua negyedet.
La Libertadban öt helyszínt választottak ki, köztük a Villanuevai Szent Tamás-kolostort, illetve a Szent Károly és Szent Marcellus Nagyszemináriumot Trujillóban, ahol Robert Prevost is oktatott.
Villanuevai Szent Tamás (1488–1555) spanyol ágostonos szerzetes; provinciálisként ő küldött elsőként misszióba Ágoston-rendieket Latin-Amerikába (Mexikóba).
XIV. Leó pápa egyszerű papként érkezett a Piura régióbeli Chulucanasba 1985-ben. Később vissza kellett térnie az Egyesült Államokba, majd ismét Peruban, de már Trujillóban szolgált, tizenegy éven át. 2014-ben nevezték ki apostoli adminisztrátorrá, majd chiclayói püspökké, pár évvel később pedig Callao apostoli adminisztrátora is lett.
A „Leó pápa-útvonalak” projekt első fázisára, melyben négy régió és húsz település működik együtt, a perui kormányzat 540 millió solt (kb. 51 milliárd forint) különített el.
„Hét milliárd ember él ezen a földön, és csupán egyetlen pápa van, és ez a pápa saját akaratából úgy döntött, hogy perui állampolgár lesz. Mindaz, amit mi teszünk, hogy megmutassuk itteni tevékenységét, eltörpül az ő nagysága mellett” – jelentette ki Desilú León.
Forrás: Catholic News Agency/ACI Prensa
Fotó: Diócesis Chiclayo/Facebook
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria



