Leó pápa vasárnap délben Castel Gandolfóban: Isten nem szűnik meg hinni bennünk!

Arra buzdított, hogy a nyári pihenés idején is szánjunk időt Isten igéjének hallgatására és az imádságra.

Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédének fordítását közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot és szép vasárnapot kívánok!

A mai liturgiában Máté evangéliumából a magvetőről szóló példabeszédet halljuk (vö. Mt 13,1–23), amely azt a nagylelkűséget és bizalmat mutatja be, amellyel Isten az Ő igéjét a szívünkbe veti, s erejét belénk önti.

Maga Jézus, a testté lett és életét üdvösségünkért adó Ige az a mag, amelyet az Atya továbbra is elvet a világban, hogy meghalva bőséges termést hozzon (vö. Jn 12,24). Igaz, hogy olykor kemény és nem fogékony talajra talál bennünk, máskor figyelmetlenre, amely olyan, mint a letaposott ösvény, a köves föld vagy a tövises bozót; de vannak pillanatok, amikor befogadó és termékeny földre lel, s ekkor a szeretet olyan csodái indulnak el, amelyek képesek mindent megváltoztatni, amint ezt bizonyára mi magunk is megtapasztaltuk életünkben.

Ezért az Atya nem szűnik meg vetni, mert tudja, hogy szeretetének ereje erősebb a mi gyöngeségünknél

(vö. 2Kor 12,9–10).

Aranyszájú Szent János Isten igéjének „magjáról” szólva ezt mondja: „Hogyan lehet észszerű azt tövisek közé, köves földre vagy az útra vetni? A vetőmag és a szántóföld esetében ez nem volna észszerű, a lelkek és a tanítások esetében azonban igen dicséretes” (Homíliák Máté evangéliumáról, 44,3), mert

Isten kezében lehetséges, hogy „a köves hely átalakuljon és termékeny földdé váljon,

hogy az út többé ne legyen letaposott és minden járókelőnek kiszolgáltatott, hanem jó termőföld legyen, hogy a tövisek eltűnjenek, és a magvak teljes biztonságban növekedjenek” (uo.).

Isten irántunk tanúsított nagylelkűsége nem naiv, hanem bölcs: meglátja bennünk a jó lehetőségét, amelyről olykor mi magunk sem tudunk. Ezért az Úr, aki jobban ismeri szívünk talaját, mint mi magunk,

nem szűnik meg hinni bennünk, abban, akik vagyunk, és abban, akivé napról napra válhatunk, ha hittel rábízzuk magunkat.

Így a mag bőkezű és bizalommal teli vetéséből, valamint annak alázatos és készséges befogadásából a Szentlélek gyümölcsei teremnek meg és áradnak szét bennünk, melyek – Szent Pál tanítása szerint –: „szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önuralom” (Gal 5,22). Mennyire szüksége van világunknak ezekre a gyümölcsökre: hogy betöltsék és átalakítsák!

Törekedjünk tehát arra, hogy különösen ezekben a szabadsággal töltött napokban időt szánjunk arra, hogy Isten igéjét hallgassuk, olvassuk, elmélkedjünk róla, és a pihenés, valamint az egészséges kikapcsolódás mellett az elcsendesedésre és az imádságra is jusson elegendő idő! Testben és lélekben megújulva térünk majd vissza megszokott elfoglaltságainkhoz, készen arra, hogy hirdessük az evangélium örömhírét, és közreműködjünk Isten országának növekedésében.

Segítsen bennünket ebben Mária, az apostolok királynője és az evangelizáció csillaga!

*

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Köszöntöm e szép település, Castel Gandolfo lakóit, ahol ezekben a napokban pihenésemet töltöm, és örömmel üdvözöllek mindnyájatokat, a világ minden tájáról érkezett zarándokok!

Sajnos ismét a háború szelei fújnak a Közel-Keleten, Ukrajnában és a világ számos más részén is, erőszakot, rettegést és halált hoznak magukkal, és újra számtalan ártatlan embert sújtanak. Ne engedjük, hogy ezek a szelek kioltsák a remény és a béke pislákoló lángját, még akkor sem, amikor az gyengének és bizonytalannak látszik.

Ismételten azt kívánom, hogy kitartóan járjuk a párbeszéd, a találkozás és a diplomácia útját: ez az egyetlen út, amely igazságos és tartós békéhez vezethet, amelyben a népek kiengesztelődve, kölcsönös biztonságban és minden ember méltóságának tiszteletben tartásával élhetnek.

Ma van a „tenger vasárnapja”. Gondolatban együtt vagyok a világ összes tengerészével, halászával és kikötői dolgozójával, akiket megvisel a szeretteiktől való távollét, és akiket olykor a tengeri útvonalakat sújtó konfliktusok is aggodalommal töltenek el. Türelmes és csendes munkájukkal számos nép kereskedelmét és mindennapi életét szolgálják.

Végül imáimban csatlakozom ahhoz a sok lengyel hívőhöz, akik az évenkénti zarándoklat alkalmából a Jasna Góra-i kegykép előtt gyűlnek össze, hogy misszionárius tanítványokként az evangélium örömteli tanúi legyenek.

Szép vasárnapot kívánok mindannyiatoknak!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír