A megemlékezést a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma és az Új Mártírok – a Hit Tanúságtevői Bizottsága kezdeményezte. Ez utóbbi testületet Ferenc pápa hozta létre 2023-ban azzal a céllal, hogy felkutassa és azonosítsa a századunk első negyedében elhunyt hitvallókat. A megemlékezés a Krisztusba vetett hitük miatt a modern korban meggyilkolt keresztényekre hívja fel a figyelmet.
Szeptember 5-én, pénteken a Katolikus Egyház és az Egyházak Világtanácsa közös ökumenikus munkacsoportjának tagjaihoz szólva Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdításának Dikasztériuma prefektusa kifejtette, hogy a megemlékezés „látható kifejezése lesz annak a meggyőződésnek, hogy az Egyház már egy a vértanúi vérében”.
Az emlékezet megőrzése
A megemlékezést bemutató sajtótájékoztatón, szeptember 8-án Fabio Fabene érsek, az új vértanúk bizottságának elnöke a testület munkáját ismertetve elmondta, hogy kutatásuk „minden keresztény felekezetet felölel, mivel a keresztség életereje egyesíti a keresztényeket, akik életüket adták hitükért”. Hozzátette: „Így valósul meg a »vér ökumenizmusa«, ahogy Szent II. János Pál szerette nevezni a vértanúságot.” „Az Egyház már egyesült – folytatta Fabene érsek –, és Leó pápa reméli, hogy ezeknek a mártíroknak a vére a béke, a megbékélés, a testvériség és a szeretet magja lesz.” Az érsek hozzátette: „A bizottság dokumentációs munkája azt hivatott biztosítani, hogy ezek a történetek ne vesszenek el, hanem maradjanak meg az emlékezetben.”
A modern vértanúk „földrajza”
Fabene érsek megjegyzéseit követően Andrea Riccardi professzor, a bizottság alelnöke ismertette a hit tanúinak „földrajzát”, megemlítve azokat a tanúságtevőket, akiket Amerikában a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedők vagy a környezetet kizsákmányolók öltek meg; az európai mártírokat, illetve a távoli országokban megölt misszionáriusokat; a Közel-Kelet és Észak-Afrika üldöztetéseit, kiváltképpen a keleti keresztényekét; és az ázsiai imádkozó keresztényeket, mint például a 2019-es húsvéti Srí Lanka-i bombázás áldozatait.
Riccardi professzor a szubszaharai Afrikát nevezte meg mint azt a kontinensrészt, „ahol a legtöbb keresztény hal meg”, rámutatva a dzsihadista támadások áldozataira, valamint a misszionáriusokat célzó etnikai-politikai erőszakra. Sajnos „továbbra is gyilkolják a keresztényeket” szerte a világon. „Életük és haláluk módja más lehet, de továbbra is az evangélium tanúiként halnak meg, szeretettel Isten és testvéreik iránt, az emberiség hiteles szolgáiként, a hit szabad közvetítőiként.”
Nagy bátorítás az egységre
Végül a bizottság titkára, Marco Gnavi prelátus elmagyarázta, hogy a megemlékezést a hit 21. századi tanúságtevőiről igeliturgia formájában tartják Leó pápa vezetésével, különböző keresztény felekezetek 24 képviselőjének részvételével. „Ők képviselik a keresztény ökumenét, amely arra vágyik, hogy áthassa ez az örökség” – mondta a bizottság titkára. A prelátus továbbá kifejtette: „Ez a liturgia lehetővé teszi, hogy Isten Igéje megszólaljon, és kitágítsa emlékezetünket, hogy más felekezetű keresztényeket is magába foglaljon.” Hozzátette, hogy ez folytonosságban áll a II. János Pál pápa által a 2000-es szentév idején a Colosseumnál vezetett hasonló ökumenikus szertartással. Megjegyezve, hogy a megemlékezésen elmondják néhány vértanú történetét is, Marco Gnavi prelátus elmondta: „Az, hogy egymás mellett állunk, miközben a mártírok halálukon keresztül beszélnek életükről, nagy bátorítást jelent az egység felé – egymás között és az egész emberiség családján belül, amire szeretettel vágyunk.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria